Ausztria jövő tavasszal feloldja a munkaerő piaci korlátokat

Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rábaközi térségi elnöke annak tudatában ajánlotta a jelenlévők figyelmébe a rendezvényt, hogy  a jövő májusi munkaerő piaci nyitás témája nyilván sokakat érdekelhet. Nemes Zsolt tanácsos megjegyezte: a szomszédos ország uniós csatlakozásunkkor még bizalmatlan volt a magyar munkaerővel szemben, ezért öt ágazatban korlátozásokat vezettek be, amelyek jövő tasszal megszűnnek.
Fekete-fehér, igen-nem? A Magyar Köztársaság Bécsi Nagykövetségének munkatársa arra számít, hogy a korlátok feloldásával ki fognak fehéredni az eddig feketén dolgozó munkások. A konferencián szóba került: Hogyan tudnak a hazai vállalkozók legálisan szolgáltatást nyújtani Ausztriában, miközben maradéktalanul betartják a szabályokat? Ügyelni kell az iparűzési előírásokra, vagyis a tevékenység megkezdése előtt szolgáltatás-nyújtási bejelentést kell tenni a cégnek, amely az engedély birtokában egy éven át jogosult a munkát nem tartós jelleggel elvégezni. Az egyéni vállalkozók kb.két és fél hónapig tartó bonyolult bürokratikus eljárással jutnak a jóváhagyáshoz, de Nemes Zsolt külgazdasági szakdiplomata szerint ez még mindig járható út. Ha a vállalkozó alkalmazottakat is vinne magával, annak már egyéb feltételei vannak, illetve 2011 májusától már múlt időben lehet ezekről is beszélni, mert megszűnik az előzetes engedélyezési és bejelentési kötelezettség. Viszont továbbra is igazolni kell, igaz, csak utólag, hogy a kinti tevékenység ellenértéke eléri-e az osztrák ágazati kollektív szerződésben rögzített, az adott állás betöltéséhez szükséges minimálbért - tudtuk meg a tanácsostól. Ha valaki nem vállalkozói státusban, hanem alkalmazottként kíván egy ausztriai cégnél elhelyezkedni, akkor védelmet élvezhet abból a szempontból, hogy az osztrák központi szerv ellenőrizni fogja a bérét, vagyis megkapja-e a szakképesítésének járó, kinti szakmának megfelelő fizetést. Akinek még ez sem elég vonzó, és kockáztat, az ezer eurónál kezdődő büntetésre számíthat. Nemes Zsolt meglátása szerint azért az osztrákok még mindig tartanak tőlünk, mert a 2004-es csatlakozásunk után azzal számoltak, hogy gyorsan fejlődő  gazdaság lesz a miénk, és 2011-re megerősödik a bérszínvonal, ami viszont nem egészen így történt.

Csornán és környékén egyre többen érdeklődnek a német nyelv iránt. A győri székhelyű Hatos és Társa Nyelviskola Bt.tizenhárom éve működik a környéken, Csornán 2004 óta vannak jelen. Kimondottan a külföldön munkát vállalóknak fejlesztették ki azt a módszert, melyet tavaly indítottak útjára Csornán. Hencz Katalin vezető nyelvtanár arról beszélt, hogy sokan szeretnének dolgozni Ausztriában, például a szobafestő-mázolók, a mezőgazdaságban dolgozók és az egészségügyi alkalmazottak.  A kezdők nem a hagyományosan elterjedt panelek szerint haladtak az anyaggal, hanem  életszerű szituációkban tesztelték tudásukat: a párbeszédeket, rövid telefonbeszélgetéseket, információkérést, a nyomtatványkitöltést gyakorolták. Az eredetileg húszórásra tervezett tanfolyam végül hatvanórás lett.
A nyelvtanfolyamon résztvevő fiatal felnőttek rövid idő alatt eljutottak arra a szintre, hogy képesek voltak alapfokon kommunikálni, ami a legtöbb esetben elengedhetetlen az osztrák munkavállaláshoz. Egyénre szabott tanulást  is biztosítanak a Hatos Bt-nél, mint ahogy azt korábban igénybe vette néhány orvos, szakápoló, asszisztens, gyógytornász, beteggondozó.
Nem tisztem minősíteni a honi vállalkozókat, biztos nagyon elfoglaltak, de a vártnál kevesebben hallgatták meg a nyelvismereti előadást, mely alapján két dologra lehet gondolni: Még mindig kevesen tartják fontosnak az idegennyelv-tudást, vagy esetleg ilyen sokan beszélnek németül?