csak befejezte a mindennapos tanítást. Nyugdíjba vonulás után is úgy érzi, hogy az 1976-ban, friss diplomás korában megfogalmazott hitvallása semmit sem változott, mert most sem tudná néhány mondatba belesűríteni a pedagógus pálya lényegét és az iránta táplált szeretetét. Ami biztos, hogy gyermekként nagy hatással volt rá az a bősárkányi utcabeli idős házaspár, akik még az édesapját is oktatták. Mivel kisiskolásként a tanító
nénivel együtt indult haza, elragadtatva fogadta el az apróbb ajándékokat: cukorkát, üvegcséket, színes dobozkákat, képeslapokat; akkor ezek nagyon sokat jelentettek neki. Egyszerű vidéki szülők gyermekeként, a természet közelében felnövő Némethné Andorka Klára példaképeit szintén tanárai közül választotta, akiket érettebb korában már nemcsak a jóságukért, hanem a nagy tudásukért is megcsodált. – Kezdetben szórakozásként éltem meg a rajzolást, aztán örömömet leltem benne, és egyre jobban érlelődött bennem a gondolat, hogy rajztanár leszek. Nagyon boldogan választottam második szakként a biológiát – idézte fel a kezdeteket a tanár, akinek pályája úgy alakult, hogy a természetismereti tárgyat sosem tanította. Szerinte ebben a mostani matematikára, informatikára és nyelvtudásra összpontosító közegben különösen nehéz elismertséget szerezni a vizuális kultúrának, pedig a pedagógusnak nem a tantárgyakra, hanem a gyermek teljes személyiségének formálására kellene fókuszálnia. Rengeteg út vezet a szép felismeréséhez, melyben a rajz nagyon sokat segíthet. A pedagógusnak a döntés a szó szoros értelmében a kezében volt, de több évtizedes munkálkodása során rengeteget vívódott amiatt, hogy mennyit mutasson meg a technikai fogásokból, és mikortól hagyja, hogy személyiségének megőrzése mellett a diákot a fantáziája magával ragadja.
A pedagógus a következetességet édesapjától tanulta, így szinte belenőtt abba, hogy az előtte álló feladatokat mindig megoldja, még ha elsőre nem is látta a kiutat. Mindamellett, hogy alkalmazkodni kell a gyerekek és az adott kor igényeihez, szerinte sokan félreértelmezik az iskolai demokráciát, mert az alapvető kötelesség nem választás kérdése: azt igenis végre kell hajtani. Az a tanuló válik értékes emberré, aki ezt akár egy rajzos feladat kapcsán is elsajátítja. A város életébe is bekapcsolódó volt széchenyis nevelő sosem vágyott szaktanácsadói és egyéb magasabb beosztásra, pedig lett volna rá lehetősége, helyette inkább a szolgálatot választotta, és igazi, “népi tanítóként” vonult nyugdíjba. Boldogan őrzi azokat a kedves tárgyakat, melyeket régi tanítványai készítettek és adtak át neki hálából. A személyes üzenetekkel tűzdelt emlékek mellett a legnagyobb jutalom talán az volt számára, amikor egykori diákja megállította: Én azért lettem pedagógus, mert maga volt a példa! – Akik több évtized távlatából így tudnak utánam szólni, azoknak az életében talán jelentettem valamit, és ha egy kis morzsával is hozzá tudtam tenni a személyiségükhöz és ízlésvilágukhoz, a kulturáltságukhoz, akkor talán nem volt felesleges ez a pálya. Mert mit fejlesztünk? Nem a kézügyességet, hanem a fegyelmet, a kitartást és a szép iránti vonzódást – fogalmazott a több ezer tanítvánnyal rendelkező interjúalany, s érdekességként megjegyezte, hogy a csornai Széchenyi-iskola mostani negyven egynéhány fős tantestületének egynegyede szintén a növendéke volt. Talán annyi privát megjegyzést elbír ez a cikk, hogy az írója is emlékszik a rajzórák hangulatára, amely szintén hozzájárult ahhoz, hogy manuális képességei híján, többszörös kitérő után, felnőtt fejjel mégis a győri főiskola művészeti intézetének vizuális tanszékén szerezze meg egyik végzettségét. A sok régi nebuló csak örülhet annak, ha egy-egy városi kiállítás vagy rendezvény alkalmával ismét találkozik a tenni akaró pedagógus alkotásaival.
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Három castrumos érem a Kyokushin Karate Magyar Bajnokságon
Február 14-n rendezték Veszprémben a Felnőtt és U21-es Kyokushin Karate Magyar Bajnokságot, amelyen a Castrum SC Kapuvár három versenyzője három dobogós helyet vívott ki.
A Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztivál hidat képez a múlt és a jelen között
Kihalóban vannak az igazi élő kapcsolatok, az emberek eltávolodnak egymástól, és egyre kevesebb az olyan hely és alkalom, amikor találkozhatnak lakóközösségük tagjaival.
Magas színvonalú oktatás, erős közösség a Rákóczi-iskolában
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola új főigazgatója szerint jól nevelt, szorgalmas gyerekek járnak az általa vezetett intézménybe, ahol rátermett, szolgálatkész pedagógusok foglalkoznak a fiatalokkal Némethné Tóth Katalin 2025.
Aktív óvodai élet Beleden - Mackó hét a beledi óvodában
Tartalmasan és aktívan telnek a beledi gyermekek mindennapjai az óvodában. A téli hónapokban is megtartják az adott évszakra jellemző programokat, illetve megismertetik a kicsiket a néphagyományokkal.