Az autósok birtokba vehették a várost elkerülő, valamint az M85-ös Csorna–Kóny közti útszakaszát

– Az első köszönő szó a csornaiakat illeti, mert türelemmel kivárták ezt a napot. A lakosság nagy része fuldoklott, szenvedett a zajtól, ezért régóta várta ezt a pillanatot – mondta dr. Áder János az M85-ös Csorna–Kóny közti szakaszának, valamint a csornai elkerülő első ütemének átadásakor.

– A jelenlévők között vannak olyanok, akik „hátulgombolósok” voltak, amikor erről a problémáról már elkezdtünk beszélni, mert bizony ez súlyos probléma és megoldásra váró feladat volt. Az ország két legforgalmasabb Győr–Sopron, valamint Mosonmagyaróvár–Szombathely között útszakaszáról beszélt a köztársasági elnök az átadó ünnepségen.
A Rábaközi Televízió ott volt a több mint tíz évvel ezelőtt kezdődő tárgyalásokon, sokszor személyeskedésig fajuló csörtéken, egyeztető fórumokon, és ha előkeresné az archívumából a témával foglalkozó felvételeket, több estés műsorfolyamot állíthatna össze. A Rábaközi Magazin sok oldalas kiadványban idézhetné fel a korábbi cikkeket, melyek szintén az elkerülővel foglalkoztak úgy, hogy az egymásnak ellentmondó, gyakran nehezen kibogozható dokumentumokból tárt értelmezhető írásokat az olvasók elé.
Részlet a Rábaközi Magazin öt évvel ezelőtti számából: „(...) A politikai döntés ugyan megszületett, ezért be is került az országos területrendezési tervbe, azonban a 2002-es kormányváltás szele jó időre elfújta a reményeket.”
Szintén a Rábaközi Magazinban jelent meg 2013. május 29-én: „Sokan emlékeznek még ma is Medgyessy Péter 2002-es választások előtti csornai látogatására, amikor a közgazdász-üzletemberből lett miniszterelnök a kampány hevében ígérte meg az embereknek az elkerülő 2006-os legkésőbbi befejezését, amiből persze nem lett semmi.” Nem hogy a befejezést, de a kezdő kapavágást sem látta soha senki a szocialista kormányok idején, pedig már 2002 előtt is foglalkoztatta a téma a város és környéke lakosságát, így természetesen a helyi médiát. Áder János 1998 és 2002 között országgyűlési képviselőként a közbeszéd tárgyává tette a csornai elkerülőt, így ekkor készültek el az első nyomvonal-, tanulmány- és környezetvédelmi tervek is.

– Egyelőre kétharmad részben lélegezhet fel a város, de így is felhőtlen öröm az itt élőknek – fogalmazott dr. Áder János, aki számadatokkal érzékeltette a csornaiakat sújtó elképesztő járműáradatot: A tízezres lélekszámú Csornán naponta közel 16.000 autó haladt át, melynek nem egészen egynegyede nehézgépjármű volt. Győrből Sopronba még mindig Csornán lehet áthaladni, ezért a felszólaló az útépítés mielőbbi folytatására biztatta az érintetteket. „Örülünk, régóta vártuk, ezért nagyon aktuális volt, de a munkát nem lehet kétharmad,
illetve felerészben hagyni. Folytatni kell, és meg kell építeni a még hiányzó szakaszt.” (Jövő őszre tervezik a Csorna–Hegyfalu közti 33,4 km hosszú út átadását.)

A rendszerváltás óta eltelt időszak legjelentősebb rábaközi beruházásának nevezte a 2015. szeptember 9-én átadott útszakaszokat Gyopáros Alpár. Az országgyűlési képviselő szintén megköszönte a csornaiak állhatatosságát és kitartását, valamint azt, hogy támogatták a jobboldali pártot a mindenkori választásokon. A Fidesz ígéretét betartva megépítette az európai alapokból és a magyar költségvetésből finanszírozott beruházást, melyhez szükség volt a kivitelezők, a tervezők, az államigazgatási szervek, a hatóságok szakszerű munkájára is.

– A csornai elkerülő út, különösen a gyorsforgalmi összeköttetésünk Győrrel – és reményeink szerint mihamarabb Szombathellyel és Sopronnal – a város és térsége számára az egyetlen kitörési lehetőség – hangzott dr. Bónáné dr. Németh Katalin felszólalásában. A polgármester az útszakaszok átadása után a következő pozitívumokra számít: Kevesebb fiatal vándorol el a Rábaközből, mert gyorsan és könnyen eljutnak a nagyobb városokban lévő munkahelyeikre, továbbá számítani lehet a munkahely-teremtő beruházások megélénkülésére. Az említett tényezők hosszabb távon a népesség számának növekedését is magukkal hozzák,