Az egyenruhásokat odairányítják, ahol éppen szükség lesz rájuk

2012. április 1-jétől Rácz Imre, Csorna eddigi parancsnoka fogja felépíteni azt az új struktúrának megfelelő rendszert, amely jobban különválasztja a hatósági, a tűzvédelmi, a mentési és az iparbiztonsági feladatokat a Rábaközben. A csornai tűzoltóságon 2007-ben közel 30 százalékos létszámbővítés történt, melynek keretében 13 személyt vettek fel az állományhoz. Ezzel megoldódott az a probléma, hogy a tűzoltók kénytelenek voltak 48 órában dolgozni. – Azt viszont nem oldotta meg, hogy közelebb kerüljünk a kár- és tűzesetekhez, és a periférián lévő településekre sem értünk ki előbb – jelezte Sallai Péter. Ezt a programot szeretnénk megvalósítani, amikor őrsöket hozunk létre, így megyénkben a 469 tűzoltó státushelynek az újragondolásával – tette hozzá. Visszakanyarodva Csornára: 2007 előtt mindössze 8 fő teljesített szolgálatot. – Úgy gondolom, panasz akkor sem lehetett a tűzoltóságra – mutatott rá a megyei parancsnok a legújabb, 2012-es átszervezésre. Továbbra is a rendelkezésére áll a gépjárműfecskendő, különlegesszerek és a magasabban keletkező tüzek kezelésére használható berendezés. Sallai Péter szerint a jól képzett állomány azt is képes lesz megoldani, ha esetleg egy időben két riasztás érkezik a tűzoltóságra.

A jelenleg érvényben lévő statikus riasztási tervet modern műveletirányító központtá alakítják. A jelzés Győrbe fog befutni, de a végrehajtók itt lesznek helyben. Csornát a megye földrajzi központjának tekintik, ahonnét megkülönböztető jelzéssel harminc perc alatt mindenhova elérni. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy mindig a helyszínhez legközelebb eső gépjárműfecskendőt indítják, illetve az egységet mozgósítják az érintett területre. A kockázatelemzések szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy egyszerre következzék be két eset, de ha mégis így lenne, az önkormányzati tűzoltóság helyét átvevő állomány erre sokkal inkább képes. Sallai Péter mosonmagyaróvári parancsnokként személyesen is megtapasztalta, hogy eddig mennyire emberfüggő volt a tűzoltóságok közti együttműködés. Épp azt szeretnék elkerülni, hogy ne a parancsnokok és vezénylők közti jó vagy kevésbé jó kapcsolat határozza meg, hogy mikor érkezik a kiegészítő csapat.

– Alapvető célunk, hogy mindenki maradjon helyben, de mivel az optimális létszámgazdálkodás azt is feltételezi, hogy néhány jól képzett szakembernek akár Győrbe is át kell mennie a műveleti szolgálati irányító központhoz, azt gondolom, ez a polgárok szempontjából  előnyös – fogalmazott a megyei parancsnok. A rendszerszemlélet alapján az átszervezés fejlődést jelent, és az esetlegesen utaztatott kollégáknak legalább megmarad a munkahelye. Az embereket oda kell irányítani, ahol szükség van rájuk – hangzott a sajtótájékoztatón.

A változással kapcsolatban Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő korábban  kifejtette véleményét: Amikor a katasztrófavédelem főigazgatója a fővárosban fogadta azon települések polgármestereit, ahol parancsnokságok működnek, dr. Turi György egyetlen szót sem szólt a város érdekében. Ennek ellenére továbbra is áll az országgyűlési képviselő városvezetőnek tett 2010 őszi ajánlata, ami szerint kész segíteni a polgármesternek, aki viszont eddig egyszer sem élt a lehetőséggel, és sosem hívta fel  őt telefonon azzal a szándékkal, hogy együttműködne vele. Gyopáros Alpár meg van arról győződve, hogy a tűzoltóság átszervezésével nem fog romlani az emberek biztonságérzete. – A jelenleginél sokkal korszerűbb esetkocsit kap a tűzoltóság, ami azért következik be mert a csornai önkormányzat nem adott jelentős támogatást a parancsnokságnak. A kormány továbbá azt tervezi, hogy Csornára helyezi az északnyugat-dunántúli katasztrófavédelmi orvosi központot.