Az elkerülőutak nemléte, a fő- és mellékutak állapota Csornán

A Fidesz kérdőíves közvélemény-kutatása alapján a válaszadók a legsúlyosabb gondnak jelölték meg a témát Csornán. A politikai döntés ugyan megszületett, ezért be is került az országos területrendezési tervbe, azonban a 2002-es kormányváltás szele jóidőre elfújta a reményeket. Medgyessy Péter akkori miniszterelnök a Szent István téren  ünneplő emberek (és persze televíziónk kamerája) előtt tett ígéretet a elkerülőre. - Nos, azóta eltelt nyolc év, és az elkerülőútból egy méter sem épült meg - fakadt ki Gyopáros Alpár. Bár annyi előnye azért lett a dolognak, hogy úttémában kikupálódtak a csornaiak, és jól tudják, nem egyszerű építkezésről van szó, hanem hosszú előkészítéssel járó, több fázisból álló procedúráról: tervezés, hatósági eljárások, régészeti feltárások, területszerzés, lőszermentesítés mind idetartoznak. Hol tart most az évek óta húzódó folyamat? Valahol az előkészítő szakasz előszobájában.
Az országgyűlési képviselőnek ígérete van arra vonatkozóan, hogy a miniszterelnök és a Kormány kiemelt figyelemmel kezeli a csornaiak gondját, s ezzel “elsőrangú közúti probléma” státusba került a meg nem épült útszakasz. Gyopáros Alpár arra is felhívta a figyelmet, melyről szerinte gyakran megfeledkezünk, nevesül a Csorna és Győr közötti, valamint a Csorna és Szombathely irányú  útfejlesztésről. A politikus írásbeli tájékoztatást kért a NIF-től (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.), vagyis a magyarországi közútfejlesztési projektek gazdájától a csornai elkerülő ügyében történt előrelépésekről, valamint arról, hogy legalább a határidőkkel legyünk tisztában. - Megérkezett a válasz, és azt kell hogy mondjam, még nálam is optimistább a NIF Zrt.és az Orbán-kormány minisztériuma, hiszen az első ütem megépítése már a jövő évben elkezdődhet - hangzott az országgyűlési képviselő nyilatkozatában. Az első fázis - melynek befejezése 2013 végére várható - a város körüli északkeleti és délkeleti karéjt foglalná magában, vagyis az M 86-osnak lenne rákötése a 85-ösre, onnét pedig tovább délkeletre, Szilsárkány felé - derült ki Gyopáros Alpár tájékoztatójából. Mindez azért fontos, mert megszűnne a Csornán is áthaladó észak-déli irányú kamionforgalom. Az országgyűlési képviselő további jó hírrel szolgált a második ütemmel kapcsolatban: a Szilsárkány felé tartó átkötőúttól nyugati irányban haladna tovább az építkezés, melynek megkezdődött a környezetvédelmi hatósági engedélyeztetése, valamint ebben az esetben is rendelkezésre állnak a kiviteli tervek.
Interjúnk készítésének helyszínén többször szünetet kellett tartani, mert  a kérdező és a válaszoló nem érthette egymás szavát a dízeles-benzines hangzavarban. Gyopáros Alpár megjegyezte: tulajdonképpen nincs is szükség a forgalom ilyen szintű reprezentálására, hiszen az itt élők tudják a legjobban, hogy milyen áldatlan a helyzet, mert a rutinosabb sofőrök - kikerülve a lámpákat - a város mellékútjain át közlekedve próbálnak időt nyerni. Ezenkívül égető szükség lenne a főutak Győr - Csorna - Szombathely közötti keskeny szakaszának kétszer kétsávos gyorsforgalmi  átépítésére, hiszen elég egy kisebb koccanás, s máris órákra bedugul a forgalom a terelővonalak hiányában. - A Csorna és Győr közötti szakasznak a megépítése - újabb jó hír a NIF Zrt.-től - 2011 év végén szintén elkezdődhet - jelentette be Gyopáros Alpár. - Ha minden jól megy, akkor 2014-re, esetleg 2015-re el lehet azt érni, ha Győrből elindulunk, akkor kétszer kétsávos úton, a csornai elkerülőn át eljuthatunk Szombathelyig.
A városon áthaladó főutak nem az önkormányzat kezelésébe tartoznak, de a közútkezelő zrt.ígérete szerint a két körforgalom közötti szakaszon várható nagyobb helyreállítás. Gyopáros Alpár szerint a csornai mellékutcákon (Köztársaság és Kossuth)át egérutat nyerő kamionosoktól, a városon csak áthaladni szándékozó autósoktól pedig úgy lehetne megszabadulni, ha megfelelő forgalomszervezési szabályokkal visszaterelnék őket a főközlekedési szakaszokra.