Második alkalommal tartották meg Bodonhelyen az elszármazottak találkozóját, mely a visszatérők és a helyben élők közös ünnepe lett. A hétköznapok egyhangúsága után olyan kikapcsolódásra vágytak, amikor az itteniek együtt ünnepelhetnek a távolabbra került rokonokkal és barátokkal.
Bodonhelyen öt évvel ezelőtt tartották meg először az elszármazottak találkozóját, melyen boldogan köszöntötték egymást a rég nem látott ismerősök. Az egybegyűltek már akkor jelezték, hogy a programot érdemes lenne megismételni. A megható pillanatokat Kenesei Ferenc idézte fel az idei rendezvényen. A polgármester beszélt azokról a búcsúi alkalmakról is, amikor az emberek jót beszélgethettek, de az idők folyamán megszűnt ez a szép szokás. Még egy okkal több arra, hogy a képviselő-testület úgy döntött, megrendezi az elszármazottak találkozóját.
Az idősebbeket kora gyermekkori és iskolai élményeik is Bodonhelyhez kötik, a fiatalabbak pedig már más településen tanulták a betűvetést, de ettől függetlenül ragaszkodnak a településhez. A kör szerencsére tovább bővült az utóbbi időben beköltöző új lakókkal is.
– Önök közül többen elhagyták a falut a jobb munkalehetőség reményében, és voltak, akik a felsőbb iskola megkezdése miatt kollégiumba kerültek, így csak a hétvégenként jöttek haza a szülői házba, többen viszont házasságkötés révén költöztek el a faluból – mondta Kenesei Ferenc, aki a mostani rendezvényre szóló meghívók kiküldése után több olyan levelet, megkeresést is kapott, melyben arról tájékoztatták, hogy az elszármazottak milyen sokszor gondolnak szülőfalujukra.
Bodonhely vezetője az elmúlt év fejlesztéseiről is beszámolt a vendégeknek.
Az elszármazottak első találkozójára készülve, a falutól távolabbi focipálya helyett esett a választás a mostani helyszínre. A megszólaló megjegyezte: akkor itt még csak szántóterület volt, melynek elegyengetésével tették alkalmassá a helyet több ember összejövetelére. A füvesítés után játszóteret és színpadot alakítottak ki, megépült a pavilon és részben a kerítés. A rendezvénytér egyre lakájosabb, a fiatalok közül többen itt tartják esküvőjüket.
Ezenkívül az elmúlt években közel 2 kilométer hosszú járdaszakasz újult meg Bodonhelyen. Az önkormányzat melletti régi buszvárót a hivatal épülete mögött kialakított modern buszfordulóra cserélték le. A polgármesteri hivatal mellett önerőből építették meg a pavilont, ahol a régi túzoltókocsi kapott méltó helyet.
Az orvosi rendelő feletti kihasználatlan területen plusz lakást építettek, növelve az önkormányzati lakások számát. A három évvel ezelőtt beszerzett terepjárót a polgárőr egyesület használja. Tavaly pályázati pénzből került sor a falugondnoki kisbusz cseréjére.
Bodonhelyen várják a régi iskolaépület felújítására beadott pályázat pozitív elbírálását. Az önkormányzat és a kultúrház belső rendbetételét, valamint az orvosi rendelő épületének elejét szintén támogatásból tudnák megoldani.
Kenesei Ferenc életképes településnek nevezte a növekvő lakosságszámmal rendelkező Bodonhelyt, ahol működnek a civil szervezetek.
Gyopáros Alpár tisztán emlékszik az öt évvel ezelőtti első találkozóra, ezért örömmel tett eleget a bodonhelyiek újabb meghívásának. Az országgyűlési képviselő szerint kevés olyan település van, mint Bodonhely, ahol ilyen szervezett körülmények között fogadják az elszármazottakat.
– Polgármester úr szerény volt, mert bár elmondott néhány fejlesztést, én azért szeretném kiegészíteni egy nagyon fontos információval: A bodonhelyiek az adósságkonszolidációs pályázatot az idei évben is meg fogják kapni, hiszen eddig egyetlen forintnyi adósság igénybevétele nélkül, csak önerőből fejlesztettek. Ma már nem arról beszélünk, hogy a falu kiüresedik, hanem arról, hogy fiatalok telepednek le és vállalnak gyermekeket. A hazaszeretet nemcsak abban nyilvánul meg, hogy szorgalmasan dolgozunk, megvédjük kultúránkat, hanem abban, amit a bodonhelyiek tesznek a településükért, szülőföldjükért. Szerte amerre járok, Bodonhelyt jó példaként mutathatom munkám során. Kívánom, hogy a Jóisten őrizze meg önöket jó egészségben, hogy a következő elszármazottak találkozóján ugyanilyen vidámságban köszönthessék egymást – fogalmazott az országgyűlési képviselő.
1956-ot a legtisztább forradalomnak tartják világszerte
A forradalmárok és a szabadságharcosok bátorságát, valamint a forradalmat vérbefojtó kommunista diktatúra áldozatait ünnepeljük október 23-án.
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Három castrumos érem a Kyokushin Karate Magyar Bajnokságon
Február 14-n rendezték Veszprémben a Felnőtt és U21-es Kyokushin Karate Magyar Bajnokságot, amelyen a Castrum SC Kapuvár három versenyzője három dobogós helyet vívott ki.
A Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztivál hidat képez a múlt és a jelen között
Kihalóban vannak az igazi élő kapcsolatok, az emberek eltávolodnak egymástól, és egyre kevesebb az olyan hely és alkalom, amikor találkozhatnak lakóközösségük tagjaival.
Magas színvonalú oktatás, erős közösség a Rákóczi-iskolában
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola új főigazgatója szerint jól nevelt, szorgalmas gyerekek járnak az általa vezetett intézménybe, ahol rátermett, szolgálatkész pedagógusok foglalkoznak a fiatalokkal Némethné Tóth Katalin 2025.
Aktív óvodai élet Beleden - Mackó hét a beledi óvodában
Tartalmasan és aktívan telnek a beledi gyermekek mindennapjai az óvodában. A téli hónapokban is megtartják az adott évszakra jellemző programokat, illetve megismertetik a kicsiket a néphagyományokkal.