A lakosság kis részével igencsak meggyűlt a városvezetés baja: ők a megrögzött szemetelők, akik a polgármester megfogalmazása szerint „saját igényeik szerint alakítják környezetüket”. Szerencsére többen vannak azok, akik felelősen gondolkodnak, ha a lakóhelyükről van szó.
A kapuvári képviselő-testület szeptember 28-án tartotta legutóbb ülését. A város polgármestere összefoglalta a legfontosabb napirendi pontokat. Hámori György elsőként a Pannon-Víz Zrt. Kapuvári Üzemmérnöksége, valamint a város vezetése közti jó kapcsolatról számolt be. A vízügyi szakemberek minden problémára megoldást keresnek, továbbá nagyon fontos, hogy az adott évben végzett felújítások előre tervezhetőek, így az önkormányzat a belterületi utak korszerűsítését az előre látható csőcserékhez igazítja.
Kapuvár köztisztasági helyzetét három szempontból lehet tárgyalni: Az egyik a zöldterületek rendben tartása, ami évről évre egyre színvonalasabb környezetet eredményez. Az idei nyár részben megkönnyítette a munkálatokat, mert a nagy forróság miatt ritkábban vették elő a fűnyírókat. Az utak karbantartása szintén a Kapukom Kft.-re hárul, mely cég ráadásul a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladatait is elvégzi sokszor. A köztisztaság legsarkalatosabb része a szemétgyűjtés, különösen a szelektív hulladékok esetében. Annak ellenére, hogy a korábbiakhoz képest lényegesen több helyen működnek szelektív hulladékgyűjtő szigetek, Kapuvárnak három olyan neuralgikus pontja van, amelyről a polgármester külön is beszélt. Az egyik a Pozsonyi utca végénél, a volt húsgyár melletti terület, a másik a Táncsics utcai, továbbá a Vasút sori gyűjtősziget.
– Mit lehet ilyenkor tenni? Az ember először körültekintően tájékozódik, és kiderült, hogy nemcsak nálunk, hanem nagyon sok városban ugyanez a probléma. Van egy olyan réteg, akik úgy gondolják, rájuk a szabályok nem vonatkoznak. A kapuvári lakosság nagy része ennél viszont jóval „felnőttebb” gondokodású, ezért odafigyel a környezetére.
A kapuvári önkormányzat példaértékű büntetésekkel próbál gátat veni az illegális szemetelés további elharapózásának.
A képviselő-testületi megtette a szükséges jogi lépéseket, így a korábbi ülésen felhatalmazást kapott a jegyző a bírságok megállapítására: a magánszemélyek 100 ezer, a cégek pedig 300 ezer forintig büntethetőek. További intézkedés, hogy egy biztonsági szolgálat szakemberei őrzik az említett kényes területeket, akik minden egyes tettenérést fényképpel és jegyzőkönyvvel dokumentálnak. Az érintettek hamarosan megkapják a felszólító leveleket, melyből megtudják, hogy nagyon kemény szankciókra számíthatnak. Hámori György az üggyel kapcsolatban megjegyezte: A legtöbb esetben nem alacsonyabb státuszú személyekről van szó, hanem olyan emberekről, akiknek anyagi körülményei lehetővé tennék, hogy legálisan gondoskodjanak a szemét elhelyezéséről.
Beküldés dátuma: 2015. 10. 14.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.