Az eneseiek úgy érzik, inkább csak magukra számíthatnak

Enesén az utóbbi esztendőkben szinte csak önerős beruházásokat hajtott végre az önkormányzat. Mesterházy József ezt azzal magyarázta, hogy nincs a céljaiknak megfelelő pályázati kiírás, de ha másként nem megy, megoldják a helyi büdzséből.

Enesén három-négy évvel ezelőtt megfogalmazták azon elképzeléseiket, melyek fontos mérföldkövei lehettek volna a községnek, de sajnos azóta nem jelent meg egyetlen olyan pályázati kiírás sem, mely segítené céljaik megvalósítását.
Mesterházy József az elmaradt beruházásokra két példát említett: az egyik a polgármesteri hivatallal szemben felépítendő integrált közösségi szolgáltató tér, a másik pedig a babaház egy tető alá hozása a falumúzeummal. További elképzelés, hogy a falu közepén olyan emlékparkot szeretnének létrehozni, ahol a magyarság történelmének jeles eseményeit és szereplőit jelenítenék meg.

2016 legnagyobb beruházását, a temetői kerítés második szakaszának befejezését önerőből valósította meg az önkormányzat. A régi drótháló helyére került kerítés méltó módon illeszkedik a sírkert méltóságához.
– Mindamellett, hogy összességében jó állapotban vannak a gyalogjárók, járdaépítésre is vállalkoztunk 2016-ban, hiszen mindig van egy-egy olyan szakasz, amely felújításra szorul – mondta a polgármester. A Rózsa utca egyik oldalán teljesen új, aszfaltos járda épült. A vasúton túli részen a 150-200 méter hosszú, utcák közötti földút murvával lett leborítva.
– Évről évre támogatjuk az intézményeinket. Mindamellett, hogy az általános iskola már nem az önkormányzat fennhatósága alá tartozik, kisebb-nagyobb segítséget minden esztendőben nyújtunk. A szülői munkaközösség kezdeményezését kb. 1 millió forinttal támogattuk, melyből játszóudvar és féltető épült – számolt be a fejleményekről a település vezetője, aki szerint jelentősen javult a falu külső megjelenése a temető oldalkerítése melletti virágoskerttel. A rózsaültetés tovább folytatódott a katolikus templom és a benzinkút közötti szakaszon, ahol négy virágágyást alakított ki az önkormányzat, valamint az Enesei Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület.

A közel 2000 lelkes, takarékos gazdálkodásra törekvő Enese stabil költségvetéssel rendelkezik, melynek legerősebb pillérét a helyi iparűzési adóból származó bevétel adja. Mindezt alapul véve a község az első harmadban helyezkedik el a megyei települések közt.
– 2017-ben egyik fő irányelvünk a takarékoskodás – jelentette ki Mesterházy József. Mire gyűjtenek az eneseiek? Amennyiben az elkövetkezendő években sem lesz uniós vagy címzett hazai támogatás, állami forrás nélkül is nekivágnának egy sportcsarnok megépítésének, ezért 2019/2020-ig 130-150 millió forintot próbálnak félretenni.
A kisebb-nagyobb javításoktól eltekintve az úthálózat, a járdák és az intézmények összességében jó állapotban vannak. Még idén sor kerül a polgármesteri hivatal fűtéskorszerűsítésére, amit a település első embere szükséges, halaszthatatlan beruházásnak nevezett, hiszen ki kell cserélni a lassan húszéves, kiszolgált kazánt, valamint fel kell újítani a teljes fűtési rendszert. Egyre sürgetőbb a 2002-ben felújított sportöltöző komplex korszerűsítése. Ahogy az előbbi projektet, úgy ezt is önerőből oldanák meg.
A gyerekeket a benzinkút és a katolikus templom közötti útról szeretnék „visszaterelni” a gyalogjáróra azzal, hogy a járdafelújítás a Radnóti utca és a Kiskerti sor közötti kb. 400 fm-es szakaszának leaszfaltozásával folytatódna. A Hunyadi utca meghosszabbításában lévő építési telkek mind elkeltek. A polgármester abban bízik, hogy legkésőbb szeptembertől megkezdődhet az Ady E. utca meghosszabbításában kialakítandó huszonhárom telek értékesítése is.
A kormányzati döntéseknek köszönhetően ha kis mértékben is, de az utóbbi időben növekedett a falu lélekszáma. Mesterházy József a településért tenni akaró civilek szándékával egyetért és időről időre megrendezik közös programjaikat. A polgármester összességében sikerre ítélt településnek tartja Enesét, és reméli, hogy a képviselő-testület a jövőben is megtesz mindent az előrelépésért.