Az épületenergetikai korszerűsítés előnyei a kapuvári óvodákban

A Király-tó Óvoda és Bölcsőde nyolc óvodájába több mint háromszázhatvan kisgyermek jár, a bölcsődébe pedig harmincan iratkoztak be. Boros Imréné óvodavezető annak is örül, hogy az összes álláshelyük betöltött, ami bizony nem kis szó manapság.

Nyugodt, zökkenőmentes nyár után elindult a 2022/2023-as nevelési év a kapuvári Király-tó Óvoda és Bölcsődében. A nyári szüneti idején, az ügyeleti rend szerint fogadták a gyerekeket, és talán csak a hőség okozott némi kellemetlenséget, amit hűsítő vízpermettel és a folyamatos folyadékpótlással próbálták elviselhetőbbé tenni. Boros Imréné szerint a gyerekeket kevésbé viselte meg a forróság, mint a felnőtteket.
2022. szeptember 1-jétől egy tagóvodával bővült az intézmény, mert Himod is csatlakozott hozzájuk.
A kiscsoportos óvodások a beszoktatás időszakában vannak és ismerkednek környezetükkel, az új szokásrenddel. A nagyobb gyerekek támogatják őket mindebben úgy, hogy a kicsik még az udvaron is számíthatnak a rutinosabb óvodásokra.
A kapuvári Király-tó Óvoda és Bölcsődében nincs pedagógushiány, minden álláshely betöltött, sőt új kollégák is csatlakoztak a munkához. A tapasztaltabb óvónők közül többen elmennek nyugdíjba, helyükre pedig fiatal szakemberek kerülnek. Őket úgy próbálják bevezetni az intézmény mindennapjaiba, hogy a szülők ebből ne vegyenek észre semmit, tehát mindenkinek zökkenőmentes legyen az átmenet.
A Rábaközi Televíziónak adott interjúból kiderült, hogy a kapuvári intézmény a tárgyi eszközökben sem szenved hiányt, talán a törvényben előírt feltételeknél még egy fokkal jobb is a helyzet náluk. A több telephellyel működő óvoda épületeit korszerűsítették, amibe ablakcsere, tetőfelújítás és külső szigetelés is belefért.

Az óvodában továbbra is megtartják a megszokott programokat, hiszen még a koronavírus-járvány időszakában sem maradtak el a legfontosabb megemlékezések, ünnepségeket, melyeket akkor szűk körben, a szülők jelenléte nélkül rendeztek meg a gyermekeknek. A hozzátartozók akkoriban az online felületeken követhették nyomon az intézményben zajló eseményeket. A nevelési szempontok nem változtak, tehát később is arra törekednek, hogy a lehető legtöbb időt töltsék a szabadban a gyerekek, akik közvetlen tapasztalatszerzés útján okosodnak, fejlődnek. Ezután is a szokásos őszi-téli ünnepek köré csoportosítják az óvoda életet, szervezik meg a rendezvényeket.

Boros Imréné úgy véli, hogy az iskolára való felkészítés már a gyermekek három éves kora körül megkezdődik azzal, hogy a kicsik az óvodában megszokják a közösségi életet, játék közben tanulják meg a konfliktuskezelést. A nagycsoportosoknak már kötelezően elvégzendő feladataik vannak, de ha jól meglapozott az óvodába való beilleszkedés, ez az iskola előtt sem fog gondot okozni.

Az intézményvezető szerint az óvodának is meg kell hoznia a felelősségteljes döntéseket és ki kell vennie a részét az energiatakarékosságból, de történjen bármi, a gyermekek a legfontosabbak. A csoportszobákban szeretnék tartani a 21-22 fokos hőmérsékletet, míg a többi helyiségben minimalizálták a fűtést. Alvásidőszakban plusz plédet biztosítanak az óvodásoknak, és megpróbálnak odafigyelni a legapróbb mozzanatokra, például a villany le-föl kapcsolására, tehát mindenre, amivel takarékosabb üzemmódot érhetnek el. A szülőket arra kérték, hogy rétegesen öltöztessék az óvodásokat, hiszen ők ismerik a legjobban gyermekeik hőérzetét.
A bölcsőde szociális intézmény, tehát nem érintik a takarékossági intézkedések, de ettől függetlenül minimalizálják a fűtést azokon a helyeken, ahol rövidebb ideig tartózkodnak a felnőttek.