Az LMP kis- és közepes vállalkozások stratégiai partnere kíván lenni

Az LMP szerint Magyarországon mindent meg kell változtatni annak érdekében, hogy végre az emberek gazdagodjanak a közösből, és ne az elit egy jól meghatározható csoportja. Szél Bernadettet arról kérdeztük, hogy miből teremtené elő a forrásokat a gyarapodáshoz. Konkrétan hogy képzeli el a javulást az LMP?

– Szégyen az, ami a nyugdíjasokkal történik már hosszú ideje. Ennek megoldására komplett csomagot fejlesztettünk ki. Smuck Erzsébet képviselőtársam volt az, aki ezt a feladatot felvállalta és leegyeztette a szervezetekkel is. Komplett csomaggal segítenénk a nyugdíjasokat abban, hogy több legyen a nyugdíjuk. A kormányzat úgy tekint a nyugdíjasokra, hogy csak az utolsó percben ad nekik kisebb összegeket. Mi az egész nyugdíjrendszert változtatnánk meg.
Ha a gazdaság jobban megy, emelkednek a reálbérek, akkor emelkedjenek vele a nyugdíjak is. Ha egy életen keresztül nyugdíjcélra beadunk valamit a közösbe és azt várjuk, hogy abból idős korunkra ellátásunk legyen, ezt a pénzt pántlikázzuk, meg és ne lehessen másra elkölteni. A nyugdíjminimumot nem lehet ilyen alacsonyan tartani, ezért ötvenezer forintra meg kellene emelni. Azért is fontos, mert a szociális rendszerben sok minden a nyugdíjminimumhoz kötődik. Ez azt is jelentené, hogy aki rászorul, automatikusan többet kapna.
– Miből finanszíroznánk ezt? Mi vagyunk az a frakció, amely évről évre alternatív költségvetést készít. Szakértőink segítségével kidolgoztuk, hogy a most rendelkezésre álló forrásokat hogyan költenénk el az adófizetők érdekében. 2300 milliárd forintot átcsoportosítanánk olyan kiadásokból, amelyek vagy feleslegesek, vagy bizonyos emberek gazdagodását szolgálják, vagy hiúsági költések. Ezeket a dolgokat felszámolnánk és egy az egyben menne a bérekre, az oktatásra, az egészségügyre, vagy a kisebb utak javítására. Nem sztrádaépítésben gondolkodunk, hanem a falvakat egymással összekötő utakat olyan minőségűre hoznánk, amelyeken lehet közlekedni. Ne szakadjanak le a kistelepülések a közösségi közlekedésből.
– Ez a 2300 milliárd forint, amelyet átrendeznénk, felesleges kiadásból menne át olyan célokra, amelyek a mindennapjaink számára fontosak. Melyek a mindennapi problémák? A rossz bérek, az hogy nem működnek jól a kórházak, nem kapunk megfelelő ellátást sok esetben. Az oktatással kapcsolatban olyan rendszert sikerült felépíteni, amely nem jó se a diáknak, se a szülőnek, se a tanárnak.

-Az adók csökkentésében látnak-e valamiféle változási lehetőséget?
- A kis és közepes vállalkozások lennének a stratégiai partnereink, tehát szakítanánk azzal a szocialisták és a Fidesz által űzött gyakorlattal, hogy folyamatosan a külföldi működő tőke bevonzásában látják a megoldást, amit úgy tudnak kiszolgálni, hogy alacsony béreken kínálják a magyar munkavállalókat ezeknek a cégeknek.
– Nekünk azért is fontos az oktatás, mert ezáltal tudnánk olyan jó szakképzettséget és minőségi tudást adni a magyar embereknek, amely azt eredményezné, hogy a multinacionális cégeknek nem azok a munkafolyamatai jönnének be Magyarországra, amelyek összeszerelő üzemet hoznának létre, hanem a kutatást-fejlesztést, az innovációt tűznék ki célul. Mi azt szeretnénk, ha Közép-Kelet-Európának Magyarország lenne az innovációs központja. Közhelyszerű, de továbbra is igaz, hogy a magyarok nagyon felkészültek és a nemzetközi versenyben is megállják a helyüket. Rengeteget dolgozunk, szorgalmasak vagyunk, és nem félünk az iskolapadtól sem.
– Adórendszerünk többkulcsos lenne: 0, 12 és 24 százalékos kulcsokkal dolgoznánk, ami azt jelentené, hogy a minimálbéres, 24 ezer forinttal többet vinne haza, mint a mostani rendszerben, aki pedig átlagbéren van, kb. 37 ezer forinttal. Mindenki jól járna, aki az átlagbér kétszeresét keresné, aki meg afölött keres, azért járna jól, mert nem munkaerőhiányos gazdaságban kellene léteznie. Ha kórházra szorulna, lenne ott orvos és ápoló, ha bemenne a pékhez, akkor kiszolgálnák, mert van munkaerő. Virágzó ország lenne, mert jó bérek lennének.
– Az áfaszintet mi azokon a területeken szeretnénk mindenképpen csökkenteni, amelyek a közvetlen fogyasztást szorgalmazzák, ilyenek például a friss élelmiszerek, de gondolhatunk akár az épületfelújítás áfájára is. Nem feltétlenül új épületek felhúzásában kell gondolkodni, hanem a meglévő állomány felújításában. Sokkal több embert érint ez a probléma. 2,6 millió magyar ember él olyan lakásban, amely penészes, rossz állapotú. Nincs pénzük arra, hogy újat vegyenek, de én szeretném, ha ezeknek az embereknek olyan lakhatási körülményeik lennének, amelyek megfelelnek annak a higiénés szintnek, amely mindannyiunknak alap kell, hogy legyen.