Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Az MTA doktora Téten alapozta meg ismereteit

A Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező Kukorelli Irént Téten igazi jó pedagógusok tanították az alapokra. – Talán ennek is köszönhetem későbbi érdeklődésemet, a pályámat – mondta az egyetemi élethez ezer szállal kötődő professzor, akinek „kötetlen munkaideje” azt jelenti, hogy a nap bármely szakában a tudomány szolgálatában áll.

Dr. Kukorelli Irén tizennégy éves koráig Téten élt, ezért sok emléket őriz erről az időszakról, s főként a Kisfaludy utca maradt meg emlékképeiben. Az óvodaépületet azóta lebontották és egykori iskoláit sem találja meg vagy alig ismer rá, de ha teheti, az osztálytalálkozókon mindig részt vesz.
– A téti iskola nagyon jó alapokat adott, mert kiváló tanítóink voltak. Csak szeretettel tudok gondolni volt nevelőimre. Kukorelli Gyuláné megadta az alapokat, Környei Jenőné pedig másodiktól negyedikig tanított. Horváth Lajos már a felsőben volt osztályfőnököm, de nem is akarom tovább sorolni.
A győri Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett diák felnőttkora első éveit már az egyetemen töltötte. Az ELTE természettudományi karán matematika-földrajz szakon tanult tovább. Az 1973-ban végzett évfolyamtársak az utóbbi időben már évente találkoznak. A frissen diplomázott fiatal két évig még a fővárosban maradt, majd párjával együtt költözött Győrbe, aki a főiskolán dolgozott. A férj után a feleség is a felsőoktatási intézményhez került, ahol a matematika tanszék oktatója lett. Dr. Kukorelli Irén 1986-ban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyugat-magyarországi Tudományos Osztályára került, ahol azóta is dolgozik. A terület- és vidékfejlesztéssel foglalkozó intézeti munkája mellett 2007-ben elnyerte a győri egyetem tanári pozícióját. Laikusok szemében úgy tűnhet, hogy szakmailag „kettős életet él”, de a két tudományterület szorosan kapcsolódik egymáshoz – jegyezte meg a riportalany.

Az MTA doktora címmel rendelkező Kukorelli Irén a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjaként tevékenykedik. A győri Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának oktatója kinevezett professzorként a kari habilitációs bizottság elnöki pozícióját is betölti, s mindemellett a doktori iskolában feladatai közé tartozik a témavezetés, valamint a védések levezénylése.

Publikációiban a vidék társadalmi-gazdasági helyzetének feltárásával, az európai módszerek adaptálásával foglalkozik. A ’90-es évek második felében – magyar–amerikai kutatás keretében – a határmenti térségek vállalkozásait tanulmányozták. A kutatók legutóbb az egész országra vonatkozóan vizsgálták, hogy miként tud megújulni a vidék, és ehhez mennyiben járul hozzá a helyi társadalom, mint közösség.
132 magyar és angol nyelven írt publikációi közt könyvek, könyvrészletek, folyóirat cikkek egyaránt szerepelnek.
A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a perifériára jutott, elmaradottabb térségek az uniós és hazai támogatások ellenére sem tudnak kilépni hátrányos helyzetükből. Megyénkben sincs ez másként: vitathatatlanul sok fejlesztés történt például a Rábaközben, de a központi szerepet betöltő Győr ( esetleg Sopron) húzóereje továbbra is megmarad. A kutatóknak továbbra is komoly fejtörést okoz, hogy a Győr 15-20 kilométeres gazdasági hatókörén kívül eső településeket mivel lehetne jobb helyzetbe hozni. Azon kell dolgozni, hogy helyben teremtsenek valamennyi munkalehetőséget – tanácsolta az egyetemi professzor, aki szerint a nemrég megépült gyorsforgalmi utak, illetve a folyamatban lévő útfejlesztések nagyban segíthetik a kisebb falvakban élők felzárkózását.
Dr. Kukorelli Irén ’90-es évek végén elkészítette a téti kistérség fejlesztési koncepcióját, amelyben nagyon alaposan utánajárt a kérdéskörnek. A SWOT-analízisben kimutatta a környék erősségeit, gyengeségeit. Olyan érdekes megállapításra jutott, hogy Tét egyszerre van túl közel és távol a megyeszékhelytől, ami a városra nézve áldás és átok is. Tét annyira nem erős gazdaságilag, hogy képes legyen megtartani saját szakembereit, s mivel közel van Győr, könnyen odavándorol a humán tőke.

A három nagylány édesanyja, és a tíz unoka nagymamája igyekszik minél hasznosabban beosztani idejét, hisz a kicsik hamar megnőnek, ezért lehetőleg minél többet szeretne velük lenni. Dr. Kukorelli Irén szakmai pályafutását tekintve sok mindent elért, a magánéletében pedig továbbra is szeretné, ha megmaradna a békesség és az egészség.

Beküldés dátuma: 2016. 05. 25.

Kapcsolódó hírek

  • Járdák, utak felújítása Beleden

    Major Jenő szerint egy-egy felújítás kapcsán ritkábban esik szó arról, hogy a munkálatok ideje alatt is biztosítani kell az intézmények zavartalan működését, ami plusz feladatot jelent az önkormányzatnak.

További hírek

  • Járdák, utak felújítása Beleden

    Major Jenő szerint egy-egy felújítás kapcsán ritkábban esik szó arról, hogy a munkálatok ideje alatt is biztosítani kell az intézmények zavartalan működését, ami plusz feladatot jelent az önkormányzatnak.

  • Hagyományőrző programok a beledi óvodában

    Tavasztündérek, pillangók és hercegnők lepték el a beledi óvoda folyosóját a farsangi időszakban, ezenkívül kommandósok és különböző mesehősök népesítették be a csoportszobákat.

  • Rekord a X. Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztiválon

    Tíz év kemény munkája kellett ahhoz, hogy országos szinten is jegyezzék a Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztivált – értékelte Hámori György polgármester a rangos eseményt, melyen 92 csapat 175 étele és 116 süteménye versengett a 15 szakácsból és 6 cukrászból álló zsűri előtt.

  • Pályázati pénzből újult meg a beledi óvoda és bölcsőde

    Major Jenő a tavalyi közmeghallgatáson hosszan sorolta az elmúlt esztendőben végrehajtott önerős fejlesztéseket.

  • Hónap műtárgya a Rábaközi Muzeális Kiállítóhelyen

    A Rábaközi Muzeális Kiállítóhely idei első műtárgyát 2024. február első vasárnapjáig tekinthették meg az érdeklődők, február 5-étől pedig már indul is a következő bemutató.

DANUBIUS play