Az olvasók nemsokára lapozhatják a Barthodeiszky család történetéről szóló könyvet

A beledi születésű soproni tanárnő, dr. Baranyai Lenke nagyon érdekes hátterű családnak állított emléket nyolcadik könyvében. A helytörténész úgy érezte, most van itt az alkalom, hogy felkutassa és kötetbe rendezve megőrizze az utókornak a Barthodeiszkyek történetét.

Dr. Baranyai Lenke nemrégiben fejezte be nyolcadik kötetét, melyben a Barthodeiszky család történetét dolgozta fel. Ezt megelőzően három kiadványban foglalkozott Beled történetével és három soproni vonatkozású műve jelent meg, ezenkívül saját családja történetét is feldolgozta 1830-ig visszamenőleg. A Beledhez is kötődő Barthodeiszky família tagjai birtokosok voltak Sopron és Vas vármegyében. Kastélyuk volt Mihályiban, Répcelakon, és Beleden. Vármegyei és országos tisztségeket töltöttek be, országgyűlési képviselőként részesei voltak a reformkori küzdelmeknek és részt vettek az 1848/49-es szabadságharcban. A morva eredetű báró család az osztrák udvarhoz közel kerülve kapott birtokadományokat, és magyar nemesi címet.
A kutatást megnehezítették a több szálon futó események, hiszen fel kellett deríteni a házasságkötések által kapcsolatba került főúri családok történetét is.
– Nagy segítségemre volt a Barthodeiszky család egyik leszármazottja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, dr. Aczél Balázs – mondta dr. Baranyai Lenke, hozzátéve: a rendelkezésemre bocsátotta a családi iratokkat és segített a levéltárak digitalizált anyagainak kutatásában.

Barthodeiszky Antal a birtok elaprózódása miatt eladta mihályi birtokát, majd egy nagy Esterházy vagyon örököse lett. Ezután kezdődött a beledi kastély építése, és a család 1890-től az 1900-as évek végéig élt Beleden. Barthodeiszky Antal első gyermeke, a Beled díszpolgára címmel elismert Barthodeiszky Béla szociális intézkedéseivel, kulturális vonatkozású cselekedetével vívta ki az emberek tiszteletét. Jól jövedelmezett a családnak az általa létrehozott mintagazdaság, ami sokat jelentett a település fejlődése szempontjából is. Ugyanez elmondható Mihályiról és Récelakról – jegyezte meg a helytörténet-kutató, hozzátéve: az 1700-as években Mihályi volt a Barthodeiszkyek központja. A tárgyi emlékekkel együtt szép állapotban megmaradtak a mihályi temetőben lévő értékes síremlékek.
A munka egy fejezetét képezi a beledi kastély és lakóinak a története. Barthodeiszky Antal volt az építtető, aki édesanyja, gr. Esterházy Józsefné Barthodeiszky Rozália révén nagy vagyon örököse lett. A tervező, az Osztrák-Magyar Monarchia sztárépítésze, Ludvig Schőne volt. Munkái közt mindenütt szerepel a beledi neoreneszánsz kastély. A gazdaságot Antal fia, Barthodeiszky Béla vette át, vezette, és virágoztatta fel. Ő volt Beled első díszpolgára.
A kastély kulturális és sport életébe csak az előkelő körök tagjai kapcsolódtak be. Mihályi a 19. században sokkal inkább volt tágabb központ, híres hansági vadászatairól számos híradást olvashatunk a korabeli sajtóban.
A beledi kastély fénykora és hanyatlása a férfi és nőágon is a 19.sz. végén kihalt család történetét is hűen tükrözi. Ehhez a 24. órában előkerült egy leszármazottól dr. Salamonfay Nándor naplója, ami nagyon értékes forrása az 1944-től az 1960-as évekig tartó eseményeknek.
Az augusztus végén megjelenő könyv előlapján a Barthodeiszkyek morva bárói és magyar nemesi címere, hátlapján pedig az alkonyi fény által megvilágított beledi kastély képe látható.