Beledi fánkfesztivál

A legtöbben a szalagos farsangi sütemény elkészítésére vállalkoztak, de egy jelentkező akadt a csörögefánk sütésére is. A zsűri nehéz döntést követően hirdette ki a három legjobb helyezést elért versenyző nevét. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett fánkfesztiválon gazdára talált a vándorkupa.

A beledi napközi konyha 150 darab süteménnyel készült az első fánkfesztiválra, ezenkívül tízen vállalták a zsűri általi megmérettetést. A 2019-es fánksütő verseny díjazottjai: Foki Józsefné (1. helyezés), Szabó Endréné (2. helyezés), Pócza Jánosné (3. helyezés). Különdíjban részesült Pálfi Gyula, a forgácsfánk készítője, a közönségdíjat pedig Horváth Antalné vehette át. Az első fánkfesztiválon Foki Józsefné vehette át a legjobb fánkkészítőnek járó serleget, mely akár egy év múlva is nála lehet, de akár más kezébe is kerülhet. A győztes szívét-lelkét beletette a baracklekvárral töltött fánkokba. Foki Józsefné elmondta, hogy az édesanyja is ügyesen forgott a konyhában. – Rengeteg lángost is készítek, úgyhogy nem véletlenül tudok fánkot is sütni. A vándorkupának nagyon örülök, gondolom a családom is büszke rám, hogy nyolcvan éves koromra tudok valamit – jegyezte meg a beledi asszony, aki a fiatalabbakat arra biztatja, próbálkozzanak bátran, de sok múlik a kelt tészta dagasztásán.

Farkas Nikolettnek televíziós forgatásunkig még nem volt alkalma belekóstolni a fánkokba, és amilyen jó ütemben fogytak az édességek, lehet, hogy le is maradt néhány finomságról. A művelődésszervező elmondta, hogy Gerencsérné Németh Erika mindenben segítette munkájukat, és az intézményvezető a zsűrizésben is részt vett. Kovács Ottó nemcsak a bírálóbizottság tagjaként tevékenykedett, hanem saját készítésű fánkjait meg is lehetett vásárolni. Szupinger Tamás betegsége miatt nem csatlakozott az ítészekhez, de amiben tudott, támogatta a rendezvény előkészítését. Számíthattak a művelődési ház dolgozójára, Kovács Ottónéra is, illetve Farkas Nikolett édesanyja vállalta a fánkok árusítását.
Papp Márta Ilona szerint nagy volt a választék a fánkokból: farsangi szalagost, forgács- és rózsafánkot, és lekváros ízesítésű fánkot is kínáltak az ínyenceknek. Vékonyra nyújtott tésztából készül a forgácsfánk, melyhez sok tojás sárgájára van szükség. A beledi nyugdíjas már előző este össze szokta keverni a langyos hőmérsékleten tartott hozzávalókat. Ha igazán különleges fánkot akar sütni, rummal ízesíti, fehér bort pedig azért tesz bele, hogy sütés közben ne szívja be az olajat, melynek el kell találni a hőmérsékletét. Papp Márta Ilona édesanyjától leste el a fánkkészítés titkait, s mára olyan rutinossá vált, hogy nem szükséges kimérnie az alapanyagokat, csak érzés alapján adagolja a hozzávalókat, süteménye mégis mindig jól sikerül.
A szervezők a farsangi forgatag régi korokra visszavezethető eredetét, és az ahhoz kapcsolódó hagyományokat, népszokásokat kiállításon mutatták be. Talán kevesebben tudják, hogy minek köszönhető a kelt tésztából készült sütemény elterjedése és ismertté válása, ezért a tárlaton ezzel is foglalkoztak, továbbá bemutatták, hogy mely fánkot kedvelik a leginkább szerte a világban.