Beledi természetfotós előadása a Rábaköz élővilágáról

Az iparszerű mezőgazdasági termelés nem kedvez a vadállománynak, de a legfeltűnőbb változás az énekesmadarak életmódjában figyelhető meg – mondta Molnár István. A természetfotós szerint egyre több madár keres magának élőhelyet a városi parkokban.

A beledi Molnár István természetfotós képeivel már szinte mindenki találkozott a Rábaközben, de nemcsak szűkebb hazájában, hanem az ország többi településén is népszerűsíti a tájegység színes növény- és állatvilágát vetített képes előadásaival. Megfordult már a megye számtalan iskolájában, nyugdíjasklubjában, ahol közvetlen környezetünk szépségeiről, a táj adottságairól és gazdag élővilágáról beszélt. A Csornai Nyugdíjas Akadémia 2024 őszi-téli ismeretterjesztő sorozatán „Az én Rábaközem” címmel tartott vetített képes bemutatót.
Az emberi beavatkozás és az egyre szélsőségesebb időjárás érezteti hatását a természeti környezetre. Molnár István szerint jó esetben még ma is megtalálhatóak a tájegységre jellemző emblematikus fajok, de érezhetően csökkent az egyedek száma. A Kisalföldre jellemző síkvidéken és a folyók mentén fellelhetőek a gyurgyalagok, a jégmadarak, a partifecskék. A háztáji állattartás megszűnésével, az élőhely szűkülésével látványosan csökkent a többi fecskefaj száma. Előfordulhat, hogy néhány éven belül teljesen eltűnik a környékről a füsti- és az eresz alatt költő molnárfecske.
A monokultúra és a vetésforgó kialakulása, a rejtőzködést biztosító fasorok hiánya miatt szabad szemmel is láthatóak a nagyobb vadak a földeken, a kisebb erdős területeken. Az őzek nappal is felbukkannak, de az éjszakai életet élő szarvasokkal és vaddisznókkal az emberek ritkábban találkoznak.