A Beledi „Ezüstfenyő” Nyugdíjas Egyesület tagja szerint minden generációnak meg van a maga karácsonya. Fiatal korában nagyon szerény körülmények között ünnepeltek a családok, de már az ő gyerekei is másként élték meg a karácsony, az unokák pedig annál is több fényhez, csillogáshoz vannak szokva.
Bödecs Lajosné hatvan évvel ezelőtti történeteit osztotta meg a Rábaközi Televízió nézőivel. A fiatalok akkoriban korán reggel keltek, és szüleikkel indultak a hajnali misére. A harmadik gyertyagyújtással egy időben megkezdődött a karácsonyköszöntő. A faluban még élt a népszokás, az ún. regölés, melyből nemcsak a fiúk, hanem a lányok is kivették a részüket, akik négyes-ötös csoportokban indultak el a családokhoz. A gyerekek boldog karácsonyt és nyugodalmas jó éjszakát kívánva mentek tovább a következő házhoz.
Bödecs Lajosné szegényes karácsonyra emlékszik, mert édesapja egyedüli keresőként tartotta el a családot. A cementüzemből kapott egy kilogramm szaloncukorral díszítették fel a fát. A diákok az iskolában különböző színes papírból készítettek karácsonyi díszeket, melyeket boldogan mutattak meg otthon szüleiknek.
A gyerekek többnyire praktikus dolgokat kaptak ajándékba: sapkát, sálat, kesztyűt, néha könyvet, labdát, de minden apró csekélységnek nagyon örültek.
A disznóöléseket az ünnepek körüli időszakban tartották meg. A „mindenes” levest a háznál termett gyümölcsökből, a szilvából és az almából főzték. A délután ledagasztott kelt tésztából a gyerekek kedvence, a friss kakaós csiga készült el estére. A régi sparhelt sok mindenre jó volt, ráadásul be is fűtötte valamennyire a helyiséget, aminek a hideg napokon nagyon örültek.
A televíziónknak nyilatkozó nyugdíjas szenteste tartja a névnapját, ezért a teljes család nála szokott összegyűlni. Bödecs Lajosné úgy gondolja, a mostani vírushelyzetben el kell tekinteni a hagyományoktól.
– Van telefon, internet, mindenkivel kommunikálhatok. Ha jobb idő lesz, kimegyünk az udvarra. Vigyázzunk egymásra! – mondta Éva asszony, aki gyümölcslevessel és valamilyen dagasztott tésztával készül az ünnepre.
Szerinte régen sokkal inkább a szeretetről szólt a karácsony, mert azóta előtérbe került a fény és a csillogás. Persze azért vannak kivételek, de jobban örülne, ha nem az ajándékozáson lenne a hangsúly. A karácsony maradjon a szeretet ünnepe – tette hozzá.
Kertjében legalább kétszáz – főleg négy-öt méteres és néhány kisebb – fenyőfa található. Pénzt sosem kér érte, inkább elajándékozza. Valamelyik évben a város adventi koszorújának elkészítéséhez ajánlotta fel az egyik fát, a nagyobbakat pedig előszeretettel adja oda, hogy a templomokban vagy a köztereken örvendeztessék meg az embereket.
A Beledi Ezüsfenyő Nyugdíjas Egyesület társadalmi munkája
Az emberek az otthoni munka mellett is vegyék észre, ha tehetnek valamit a környezetért, mert annál élhetőbb egy település, minél jobban odafigyelnek a lakóhelyükre.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.