Csak a felmatricázott kukákból ürítik a szemetet

Negyvennyolc rábaközi illetve környékbeli településen nyújt széles körű hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Huszonöt helyen már bevezették a matricás hulladékgyűjtő rendszert, a többi  huszonhárom településen pedig arról tájékoztatták az ügyfeleket, hogy szeptember 10-ig jelentsék be, ha valamilyen változás történt a hulladékszállítással kapcsolatos adataikban.

A Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. jogutódjaként létrejött mosonmagyaróvári központú Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. 2013 júliusa óta tevékenykedik a régióban. Hetvenegy településnek biztosítanak hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, ami a kommunális hulladékok elszállításán túl házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, a közterületi szigetes szelektív hulladékgyűjtést, két településen házhoz menő zöld hulladék gyűjtését is magába foglalja. Tíz hulladékgyűjtő udvar üzemeltetése szintén a tevékenységi körükhöz tartozik.

A jogszabályi keretek is meghatározzák, hogy milyen irányba fejlődik a hulladékgazdálkodás, mert arra sarkallták az ügyfeleket és a közszolgáltatókat, hogy megfelelő műszaki tartalmú szolgáltatás jöjjön létre – mondta Hancz Attila, aki szerint környékünk az országos átlaghoz képest is jó lehetőségekkel rendelkezett mindig ezen a téren. Másfél évtizeddel ezelőtt olyan hulladékgyűjtő-rendszerek üzemeltek, amelyek hazánk más részén még nem voltak jellemzőek. – 2006-ban próba jelleggel már házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést végeztünk, amit a 2010-es évek elején szinte az egész régióra kiterjesztettünk – tette hozzá a kft. szolgáltatási vezetője. Szerinte a lakosság hozzáállása is nagyon sokat változott az elmúlt évtizedben, mert megszokták az emberek a szelektív gyűjtési formát.

Csak a díjhátralékkal nem rendelkező ügyfelek helyezhetnek el szemetet térítésmentesen hulladékgyűjtő-udvarban. 2011-ben egy Európai Uniós projekt keretében megszüntetésre kerültek a nagyobb illegális hulladéklerakók, a kisebbek száma meg szerencsére jelentősen visszaszorult – állapította meg a riportalany.

– Tevékenységünket 2016 április 1-je óta a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. felügyeli. Cégünk négy másik közszolgáltató partnerrel együtt vesz részt ennek a koordináló szervezetnek a kísérleti projektjében. Matricás hulladékgyűjtő rendszert vezetünk be a régióban, beleértve a Mosonmagyaróvár környéki településeket és a Rábaközt. A rendszer igazi célja, hogy a közszolgáltató, illetve az őt felügyelő szervezet pontos képet kapjon arról, hogy ügyfelei milyen hulladékgyűjtő-edényt használnak, mert a számlázásnak ez alapján kell történnie.
2000 óta szűntek meg a korábbi számítási módozatok, azóta a használt edény mérete alapján kellene fizetni a díjat, de huszonhárom rábaközi településen a főre vetített díjazást alkalmazzák még mindig.

Negyedév elteltével jutottak el oda, hogy csak azokat az edényeket viszik el, amelyekre felkerült a matrica, akik viszont a többszöri értesítés ellenére sem ragasztották fel, értesítést kapnak arról, hogy miért nem szállították el a szemetet. Hancz Attila szerint az ügyfelek egy hét alatt el tudják intézni a matricák beszerzését, és a következő alkalommal már tőlük is elviszik a szemetet.
– Ha valaki megtalálja a közel három hónapja kapott borítékját és nem bontotta még fel, nézze meg, mert benne lesz a matrica, amit fel lehet ragasztani. Akinek nincs meg a matricája, az ügyfélszolgálaton kérheti. Ahol folyamatban van az ügyintézés, nem hagyjuk ott az edényt, még akkor sem, ha nincs felragasztva a matrica. A rajta lévő QR-kódról azt lehet leolvasni, hogy az ügyfél regisztrálásra került-e a rendszerben és milyen edénnyel – mondta a szolgáltatási vezető, hozzátéve: jövő év elején kiküldik a 2021-re szóló matricákat, melyeket majd szintén fel kell ragasztani.