Aktuális televízió, újság, rádió és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hallgasd a Rábaköz Rádiót online a weboldalunkon!
Hirdetés

Csak álltam, mert csodát láttam, azt az utat, ahol te értünk jössz...

A nyolc éves kora óta verselő devecseri származású Palánki Judit nem haragszik vér szerinti szüleire, pedig lemondtak róla. Ki tudja,  lehet, hogy épp így menekült meg! Időközben kiderítete:  eredetileg Kovács Erzsébetnek anyakönyvezték, de hogy testvére lett volna, arról nem szerzett információt. Felnőtt korában megpróbálta felkutatni a szülőket, viszont ők arra már elhunytak, ezért nem tudta feltenni a kérdést: Miért? A csecsemőotthont börtönnek érezte, ahol a mindennapi betevőért is meg kellett küzdenie. Jó hatvan évvel ezelőtt az otthonok nem dúskáltak a javakban, ezért a bentlakók mindenért hajba kaptak.

Győrszentivánon élő egyszerű, dolgos nevelőszülei néhány éves korában vették ki az intézetből, és a kislánynak akkortól jobbra fordult a sorsa. Zsíros kenyérre és 50 filléres fagyira, valamint telente sült gesztenyére mindig tellett. Gyári munkás apukája és háztartásbeli anyukája állattartással is foglalkozott. Igaz, a mozit csak kívülről hallgathatta, de az is nagy élmény volt, és néha még játékot is kapott, tehát mégis elmondhatja, boldog gyermekkora volt. A nevelőanyát és nevelőapát édesszüleinek tekintette, mert annyi szeretetet kapott tőlük, hogy örömmel vette fel a Lengyel Judit Erzsébet nevet. – Olyan voltam, mint az eleven tűz! – mondta Palánki Judit (ma így hívják). Szépen font hajából az egyik masnit mindig kiszedték a fiúk. Lenke néni, a nevelőanyja méterbe vette az anyagot, mert a hajdíszt gyakran kellett pótolni – mesélte az interjúalany, aki valamennyi útjába kerülő fát megmászott, és összeszedett tücsköt-bogarat. – A férfiakkal mindig jobban megértettem magamat, mint a nőkkel – tette hozzá eredeti nevén, Erzsike, aki minden szempontból szeretett volna hasonlítani az erősebbik nemre. Pedig a velük való kapcsolata nem volt mindig felhőtlen, amit el is mesélt a televízió nézőinek.

A téten élő hölgy több irányban képezte magát: estin járta ki a győri Révai gimnáziumot, és mellette közgazdasági ismereteket is tanult, ezenkívül énekórákat is vett, és beiratkozott a fővárosban működő nemzetközi bibliaiskolába. Palánki Judit fiatalon a bútorgyárba került, majd kiváltotta a vállalkozói igazolványt, és kárpitos kisiparosként dolgozott. Termékei keresettek voltak, mert olcsó, de precíz és jó ízlésre valló munkákat adott ki a kezei közül. A kárpitos szakmát több mint húsz évig folytatta, de idegi problémái miatt lerokkantosították. – Volt négy házam, autóm, aranyaim, mindenem... gazdag nőnek mondhattam magam, de a válás után a padlóra kerültem.  Az dobja rám az utolsó követ, akinek sosem volt semmilyen problémája – vallott életéről a ma is nyugtatókon élő asszony.

Palánki Juditot később számtalanszor próbára tette az élet, többször újra kellett kezdenie, de a sok-sok nehézségen átsegítették őt a versek. A Felhőcske néven alkotó nő soraival több füzetnyi papírt teleírt, amelyeken tíz esztendő termése látható. A szerző a versek címét az olvasó fantáziájára bízta, ezért azt a sort üresen hagyta. Életét akkor sem érezte teljesen reménytelennek, amikor váratlanul közölték vele: meg fog vakulni. Szerencsére az évek során annyit nem romlott a helyzete, mert szemüveg segítségével elég jól lát, de szerinte ha ez mégis bekövetkezne, akkor is elbírná az életet, mert a hangok és a képek elevenen élnek legbelül.

Első férjétől született egyetlen gyermeke, de üzletkötő párjával hamar különváltak útjaik. Második társa sem bánt családjával mindig kesztyűs kézzel, mert az ETO bokszolója néha otthon fitogtatta felesleges erejét. Juditnak harmadik alkalommal sem volt sokkal több szerencséje: katonatiszt férjének mindene volt a munkahelye, családjával viszont túl kemény kézzel bánt, ráadásul gyakran kellett költözniük egyik helyről a másikra, ami az asszonyt eleinte megviselte. Elérkeztünk a negyedik férjhez: Palánki urat tizenhárom évi együttlét után az ital ölte meg. (A szerencsétlen embert a házuk előtti árokban érte a fagyhalál.) 

A hat éve párja nélkül maradt özvegynek ilyen előzmények után kellett megbirkóznia a magány érzésével, ezért inkább visszaköltözött a győrszentiváni szülői házba. Judit úgy gondolja: annak ellenére, hogy négy férje volt, még ma sem tudja, hogy valójában. mit jelent az igazi társ. Hogy újból megpróbálná-e? Nem tudja rá a választ.  A téti idősek otthonába négy évvel ezelőtt – betegeskedő anyjával –  beköltözött Judit miután elvesztette az édes otthonra emlékeztető utolsó személyt is, újra megtalálta élete értelmét: az egyik idős bácsi gondját viseli az otthonban. Ha kell a konyhában sündörög, ha a kertben van rá szükség, akkor ott teszi hasznossá magát. Miután megtért, Istennel jó barátságba került, verseibe pedig visszamenőlegesen is beleírja érzéseit. Lánya és unokája bármikor jönnek, mindig örül nekik.
Beküldés dátuma: 2013. 02. 06.

Kapcsolódó hírek

További hírek

Hirdetés