Csökken a vadállomány természetes élőhelyeinek száma

Prof. dr. Faragó Sándor drámai fordulatról számolt be televíziónknak: hazánk másfél milliós fogolyállománya tizenöt–húszezerre csökkent a mezei élettér romlása miatt. Az egyetemi tanár a Kapuvári Szabadegyetemen tartott előadást a vadgazdálkodás és a környezeti változások kölcsönhatásairól.

A Nyugat-magyarországi Egyetem által szervezett Kapuvári Szabadegyetem előadásai általában telt házzal zajlanak. A kapuvári származású prof. dr. Faragó Sándor rektor szerint a téma megválasztása mellett fontos a hitelesség, hisz az előadók a szakmai munkájuk során felmerült tapasztalataikat mondják el. Az iskolarendszeren kívüli oktatási forma sokkal szabadabb, és itt bárki felteheti menet közben felmerülő kérdéseit. Ugyanez a lehetősét a tévénézőnek sem áll a rendelkezésére.
Az ideális családmodellben a nagyszülők nem izoláltan élnek gyermekeiktől, unokáiktól, ezért meg tudják beszélni az őket érdeklő témákat is. Fenn kell tartani az idősebb korosztály érdeklődését, mert a tudás iránti vágy növeli a családtagokkal való kommunikációt is.

Prof. dr. Faragó Sándor a Kapuvári Szabadegyetemen tartott „Egészséges környezet, egészséges vad, egészséges ember” című előadásában az őzállomány alakulásáról nem ejtett szót. Az egyre gyakoribb gépesítés és a környezetromboló tényezők károsítják az élőlényeket, de a növényevő állatok jó táplálkozási helyeket találnak maguknak a környéken. A mezei élőhelyhez alkalmazkodni képes fajok növekedést mutatnak az utóbbi időben.
A mezei élettér romlásának legnagyobb vesztese a fogoly, melynek állománya egyes helyeken a századrészére csökkent országos szinten. Mivel a nyúl is növényevő, neki nem hiányzik a rovar, mint táplálék, azonban a vegyszerezés őket is megtizedelte, így állománya kb. a felére csökkent. A fajok sajátosságából adódóan a rágcsálókhoz közel álló egyedek egyébként is hat–nyolc évenkénti hullámzást mutatnak, ami a kisebb testű pockoknál már lecsökken három–négy esztendőre. A növekedés és csökkenés ciklikus változásait módosítja a mezőgazdasági tevékenység. A rókák száma a veszettség elleni immunizáció miatt megtöbbszöröződött, ezért a vadászokra hárul a ritkításuk. Mivel a róka ebben az élettérben csúcsragadozónak számít, a többi kisebb faj állománya nagyban függ a szaporulatától. A róka konkurense a Balkán felől megjelent aranysakál, mely húsz évvel ezelőtt még ritkaságnak számított, de a múlt évben már ezerhatszázra becsülték a számát. A vadgazdák azért nem örülnek mégsem az aranysakál megjelenésének, mert veszélyezteti az őzek és bizonyos nagyvadak szaporulatát. A mesterségesen visszatelepített és csúcsragadozó hiányában egyre inkább terjedő hód várépítő tevékenysége a vízparti erdőn gazdálkodóknak okozhat valós gondokat. A rektor szerint ez a faj is el fog jutni arra a szintre, hogy az embernek be kell avatkoznia az állomány szabályozásába.
A vadászok elsődleges célpontja a túlszaporodott róka, de a vízfolyások mentén hamarosan a hódot is ritkítani kell. A Nyugat-magyarországi Egyetem rektora szerint a vadgazdálkodással sosem lehetünk elégedettek; különösen a ragadozók szabályozásával akadnak gondok. A Rábaköz egyes területei kiváltságos helynek számítanak a vadállomány gyakoriságát tekintve. A tájegység déli, délkeleti része az országos helyzethez viszonyítva is kimondottan jó apróvadas térség .
Az egészséges környezet, egészséges vad és egészséges ember egységes rendszert alkotnak, de ha ennek bármely eleme megsérül, már felborulhat a kényes egyensúly.