Csorna az NB III.-ban való bennmaradásért küzd

A magyar labdarúgó-bajnokság harmadosztályának kétharmada profi futballista, vagyis elsősorban a focival foglalkoznak. Csorna amatőrként került be az NB III.-ba, ami azt jelenti, hogy a játékosok nagy része munka mellett vállalja az edzéseket és a tétre menő meccseket, kb. tíz százalékuk pedig valamilyen felsőoktatási intézmény hallgatója, így sokkal nehezebb a felkészülés – magyarázta Családi János, a CSSE elnöke a többi csapathoz képest nyújtott teljesítményüket.

„Nehéz talajú pályán, jó iramú mérkőzésen mindkét csapat megszerezhette volna a győzelmet, de végül döntetlen született.” – számolt be a Kelen SC elleni mérkőzéséről a Csornai Sportegyesület. Varga Péter vezetőedző szerint a csornai focisták kis szerencsével még a győzelmet is megszerezhették volna a második félidőben.
– Ha elég sok pontunk lenne, akkor mondhatnánk, hogy a döntetlen kiváló eredmény első mérkőzésnek idegenben – véleményezte a meccs eredményét Családi János. – Mivel ponthiányban szenvedünk, minden mérkőzésen a győzelemre kell hogy törekedjünk, hisz a csapatnak és a vezetőségnek, valamint az edzőnek is a célja, hogy bent maradjunk az NB III.-ban – tette hozzá a CSSE elnöke, aki szerint mindez nem lehetetlen, de sokat kell érte tenni. Meglátása szerint a felnőtt labdarúgók felkészülése a tervek szerint történt, és eddig több edzőmérkőzést játszott a csapat; igaz a végén a Csornánál kicsivel gyengébb ellenfelekkel álltak fel a pályára. Az első hazai mérkőzés a bajnoki címért küzdő Nagykanizsa ellen lesz.
Mivel az eredeti elképzelést megfelelőnek találták, a felnőtt csapatnál csak minimális változtatás történt az elmúlt időszakban. Tavaly nyáron több Csornáról elszármazott igazolt a csapathoz, akik közül ketten távoztak, ugyanakkor négyen maradtak. A Sulyok ikerpárt azért engedték el, mert viszonylag kevés játéklehetőséghez jutottak az NB III.-ban, viszont sokat kell a pályán lenniük ahhoz, hogy megfelelően fejlődjenek. A két távozó helyett érkezett Csornára Veres Milán és Farkas Zoltán. Egyikük a támadó, másikuk a védekező szekcióban tud részt venni. Az új játékosok az egyik mérkőzésen már játszottak és az elnök szerint jó teljesítményt nyújtottak. – Bízom benne, hogy velük kicsit megerősödve, a többiek pedig jobban ráhangolódva az NB-III. színvonalára, sikeresek lehetünk. A tapasztalatokat leszűrve a következő években ebből építkezhetünk.

A felnőtt csapat és a fiatalok játéka olyan értelemben is különbözik egymástól, hogy Csorna körzetközpontja lett az utánpótlás-nevelésnek. Az átfogó rendszer ellenőrzése idén ősszel várható, ezért Családi János reméli, hogy sikeresen veszik az akadályokat a megméretésen és megfelelő eredményeket érnek el a szervezettségben és az edzéseken. Az elnök úgy véli, hogy a szülők is észrevehették a pozitív változásokat Csornán. A CSSE megpróbálja felkutatni azokat a modern kor követelményeinek megfelelő edzőket, akik jó teljesítményükkel előbbre viszik az utánpótlás-nevelés ügyét. Ami az edzőket illeti, az sem kizárt, hogy a nyár folyamán változás lesz ezen a területen.
A CSSE vezetése azt szeretné, hogy ha valaki Csornán kezd el futballozni, legalább olyan lehetőségei legyenek, mintha a Fradiban indítaná el sportpályafutását, így a csornai és Csorna környéki tehetséges fiatalok bejuthatnak az NB I.-be, de a válogatottság se legyen számukra akadály. Az MLSZ eredeti szándéka is az volt a körzetközpontok létrehozásával, hogy a gyerekek a lakókörnyezetükhöz közeli kluboknál fejlesszék tudásukat.
– Tényleg találjuk meg azokat a gyerekeket, akik feljebb tudnak lépni akár az akadémiákra, másrészt pedig saját felnőtt csapatunk számára is találjunk olyan játékosokat az utánpótlásban, akik megállják a helyüket – hangsúlyozta.