Csorna első gyermekszakorvosa kapott városi elismerést

Dr. Bognár István csornai gyermekorvos messze földön híres kiváló memóriájáról, mert alig akad olyan általa kezelt kislány vagy kisfiú,  akinek ne emlékezne a sok-sok évvel ezelőtti betegségére, sőt, fejből sorolja a családtagok és több generációra visszamenőleg a felmenők neveit is. A díjazott 1964-ben szerezte meg általános orvosi diplomáját  a budapesti orvostudományi egyetemen. Kezdetben a szülész-nőgyógyász, valamint a belgyógyász szakirány érdekelte, de miután megismerte a fővárosi Tűzoltó utcai gyermekklinikán Petényi professzor urat, egyre vonzóbb lett számára a csecsemő- és gyermekgyógyászat.
A frissen szakvizsgázott orvos 1971 december elsején került Csornára.  A gyógyító úgy emlékszik vissza a ‘70-es évek elejére, hogy ebben az időben csak Budapesten és a nagyobb városokban dolgoztak gyermekorvosok. Csornán nagyon várták már a szakorvos érkezését, mert a szülők nem örültek annak, ha csemetéjük az idősebb betegekkel együtt kapott ellátást. Dr. Bognár István mostoha viszonyok között kezdte praxisát a volt ruhagyár helyén. 1974 januárjáig egyedül látta el az apróságokat, mígnem osztályos orvos kolléganője átvette a csornai körzet egy részét, valamint Farádot, interjúalanyunk pedig pluszban Barbacsot és Maglócát kapta meg.
A gyógyító kiváló érzékkel tesz különbséget a kicsik viselkedése és sírása között, hiszen más a lázas, beteg gyermek panasza, mint azé, amely csak fel akarja hívni magára a felnőttek figyelmét. Dr. Bognár István megjegyezte: érhető, hogy a csecsemővel az első három évben legtöbbet foglalkozó édesanya vagy akár a nagymama aggódik, ezért ha kell, felkeresi a gyermekorvost. A beszélgetőpartner nagyon fontosnak tartja a szülőkkel való együttműködést, ezenkívül sok türelemre van szükség az eredményes munkához. Szerinte az orvos sose figyelje az órát, hanem szánjon megfelelő időt a betegekre: érezze a gyermek, hogy ő a legfontosabb. Legfájdalmasabb emlékei közé tartozik, amikor egy-egy súlyosabb eset kapcsán kénytelen volt közölni a szülővel, hogy innentől nem vállalhat felelősséget a kicsi gyógyulásáért, ezért további megfigyelésre beutalja  a kórházba. Jelentős javulást hozott az egészségügyben, amikor bevezették a  kismamaszállásokat, így a kritikus napokban sem szakad el egymástól a gyermek és az édesanya, a Margit Kórház helyzetében pedig csak akkor remél fejlődést, ha megváltozik a mostani  finanszírozási forma. 
A váróteremben találkoztunk Horváth Lászlóval, aki elmondta, hogy három gyermeket nevel, és hatéves kislányával a kötelező védőoltás beadása miatt érkezett a rendelésre. Az apuka csak jó tapasztalatokat szerzett dr. Bognár Istvánról, aki emberileg és szakmailag is kifogástalanul látja el feladatait. Brigitta eleinte félt, de orvosa hamar megtalálta vele a hangot, ezért azóta könnyebben lépi át a rendelő küszöbét.
Megszólaltattuk Fekete Gézánét, a gyermekorvos “jobbkezét”is, aki 1992 óta asszisztál Bognár doktor mellett. Az egészségügyi dolgozó szülésznőként kezdte pályáját, majd átkerült a gyermekorvoshoz, akivel már annyira összeszoktak, hogy szinte egymás gondolatait is ismerik.
A városi kitüntetéssel elismert dr. Bognár István közel negyven esztendeje gyógyítja a kis betegeket, mellyel jelentősen hozzájárult Csorna egészségügyi helyzetének javításához, hiszen nem mindegy, hogy a gyermekek milyen állapotban érik el a felnőttkort.  Az orvos ma sem érzi fárasztónak választott hivatását, ezért amíg teheti, szeretné folytatni a gyógyítást.
Beküldés dátuma: 2010. 08. 25.

Kapcsolódó hírek

  • A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása

    Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.

További hírek

  • A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása

    Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.

  • Jótékonysági családi délután Kapuváron

    Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.

  • Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése

    A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.

  • Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda

    A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.

  • Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás

    Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.