Csorna megtiszteltetésnek tekintette a turisztikai kiállításon való részvételt

Csorna megtiszteltetésnek és óriási lehetőségnek tekintette a Magyarország legnagyobb turisztikai kiállításán való részvételt. – Már a második nap több százan megnézték közös standunkat – számolt be az eseményről Major András.

Csorna és térsége első alkalommal vett részt önállóan a több tízezer vendéget és sok száz kiállítót vonzó, négynapos budapesti utazás kiállításon.
– Azzal a szándékkal jelentünk meg a 38. alkalommal megrendezett Budapesti Utazás Kiállításon, hogy kulturális és idegenforgalmi, valamint gasztronómiai értékeink bemutatása után egyre több turista tekintse célterületnek Csornát és környékét – adott helyi interjút Major András. Az alpolgármester így folytatta: –
Magunkkal hoztuk képzőművészeink alkotásait, a csornai viseletet, a Premontrei Apátságot és a Pántlika Néptáncegyüttest népszerűsítő prospektusokat. A felsoroltak bekerültek a megyei értéktárba is, amely kiegészült a többi rábaközi termékkel, például a bogyoszlói fafaragók alkotásaival és a rábaközi hímzésmotívumokkal.
Sokan kérdezősködtek Csorna és térsége történelme, épített örökségei után, érdeklődtek a város híres szülöttei iránt. Ha elkészül az elkerülő, az alpolgármester szerint érezhető változást fog hozni városunk életében. Egyrészt megszűnik a településen áthaladó hatalmas forgalom, ezért Csorna olyan nyugodt kisvárossá válik, amilyent az itt lakók már rég látni szeretnének. Másfelől Csornát sokkal könnyebben és gyorsabban meg lehet majd közelíteni. Ez azoknak a turistáknak lehet vonzó, akik megunva a nagyvárosi nyüzsgést, csendes helyen szeretnének pihenni.
– Nyilván a mi feladatunk, hogy Csornán olyan körülményeket teremtsünk, ahol a helyben élők és az ide látogatók egyaránt jól érzik magukat. Az október óta hivatalba lépett városvezetés kidolgozta részletes projektcsomagját, mely foglalkozik a sport– és kerékpárturizmussal, a termálvíz és a premontrei parkszínpad hasznosításával.
Olyan turisztikai célterületté szeretnénk varázsolni Csornát, ahol mindenki szívesen tölti el szabadidejét. Tudjuk, hogy van feladatunk, de igyekszünk ennek a jövőben megfelelni – hangzott a tájékoztatóban.

„Próbálunk élni azzal, amit elődeink ránk hagytak. Nagyon is élő, nagyon is eleven valóságba várjuk a látogatókat, a diákcsoportokat, a nyugdíjasokat.”

A katolikus egyháznak, a premontrei szerzeteseknek a hitélet továbbadása mellett a kultúra és a közösség szolgálata is a feladata kell, hogy legyen. A katolikus papsághoz többnyire a tudás, a tudományok és a kultúra művelése kapcsolódik.
– A premontrei rendház a Rábaközben „atyai ház” is egyben – fogalmazott Heiter Róbert Gottfried. – Nem csak a hozzánk kapcsolódó közösségeknek, a borbarátoknak, a keresztény értelmiségieknek, hanem a kérdéseivel hozzánk fordulóknak, és mindazoknak, akik nálunk szeretnének otthonra találni. A szerzetesi szegénységnek alapvető jelentése van. Az emberek visszahőkölnek a szó hallatán, és ha ránéznek arra a barokk palotára, amely ott áll Csorna közepén, eszükbe jut: Vajon az a tízen egynéhány pasi, aki benne él, mitől is lenne olyan rettentő szegény?
A szerzetes így vélekedett: Az épület, a benne lévő tárgyak és műkincsek nem az övék, legfeljebb használják ezeket. Egyik legfőbb feladatuknak nevezte, hogy megőrizzék és továbbadják elődeik hagyatékait, melyeket a nagyközönségnek is bemutatnak időnként. Ezért fontos, hogy a kultúra vagy a hit iránt érdeklődő látogatók a házat élettel töltsék meg.
Nagyon jó az együttműködés a premontrei rendház, és az abban található muzeális kiállítóhely között, így a csoportoknak a templomot, a rendházat, igény esetén a levéltárat is be tudják mutatni. Heiter Róbert Gottfried szerint aki kíváncsi a premontrei szerzetesekre, illetve a környezetre, ahol élnek, az már megtette a kezdeti lépést, ők mindenesetre nem zárkóznak el az ismerkedés elől.

– Mivel napjainkban zajlik a megyerikumok összeállítása, az utazás kiállításon is azokat a rábaközi értékeket jelenítettük meg, amelyek beleillenek ebbe a sorba – Sipos Bernadett felnőttképzésért felelős vezető. Ezek közül kiemelném a rábaközi perecet, amelyet meg is kóstoltatunk az emberekkel. Megjelenítjük a csornai népviseletet, a népi fazekasságot Ángyán Csilla termékein keresztül, a bogyoszlói fafaragókés a bősárkányi gyékényszövők alkotásait, a premontrei apátság értékeit.

Budapesti utazás kiállítás rábaközi résztvevőkkel

Az emberek felfedezték maguknak Acsalagot. Szilágyi Andrásné nagyon örül annak, hogy a kisebb települések Csornához csatlakozva részt vehettek az utazás kiállításon. Acsalag polgármestere elsőként élt a lehetőséggel, hogy bemutassa az ötszáz főt számláló települést tájékoztató–füzetek és dr. Nagy Miklós tollából származó történetek segítségével. A megszólaló büszke arra, hogy csak néhány lakatlan ház található a községben, ami azt jelenti, hogy sokan értékelik a vidéki csendet és nyugalmat. Különösen kedvelt
az Andaui-hídhoz vezető turistaút, de a településtől nincs messze a fertődi kerékpáros útszakasz sem. A Nyirkai–Hany vizes élővilágát 2001-ben helyreállították, így 2004 óta a Hansági Tájvédelmi Körzet része lett. A nádas és a gyékényes területekre, a bokorfüzesek közé visszatelepültek a vadludak, a rétisasok és a vetési ludak. Újra látható a virágzó fehér tavirózsa, mely szintén gyönyörű látványt nyújt. Acsalag a térségben szinte az egyetlen olyan község, ahova nyolc gólyacsalád állandóan visszatér, ami nemcsak a helyieket, hanem az átutazókat is nagyon érdekli.

A messziről jött ember mindig mást vesz észre, mint aki nap mint nap a megszokott tájat rója. A falvak vezetői általában olyan rendezvényeken szoktak részt venni, amelyekben látják a jövőt vagy a jövőbeni teendőket. Nem feltétlenül azt kell figyelni, hogy a többiek mit csinálnak, esetleg kinek mi sikerül, hanem előre gondolkodva érdemes tervezni – hangsúlyozta Szalai Zoltán. A kétezer lelkes Farád polgármestere szerint a következőkből érdemes kiindulni: A falu helyzete és környezete eleve meghatározza azokat a dolgokat, amelyeket nem szeretnének elszalasztani, mert az adottságokat sokkal inkább ki kell használni. Év elején tartották a Hanyi Táltoscsikók íjászbemutatóját, melyen közel száz indulót fogadtak idén is. Farád szintén rendelkezik olyan turisztikai attrakciókkal, amelyekért érdemes felkerekedni az ország más részeiről, ezért pályázati pénzből szeretnék bővíteni a meglévő szálláshelyeket. A Rábaköz és környéke gazdaságilag jobban áll hazánk többi térségéhez képest, de a nagyvárosoknál jóval kisebb a látogatottsága. A rendezvényeket szintén a táj értékei köré szerveznék, mert aki madárdalt hallgatva, jó levegőn akar pihenni, annak érdemes Farád környékére látogatni. Szalai Zoltán hozzátette: Az említettek miatt érdemes részt venni az utazás kiállításhoz hasonló rendezvényeken, mert jó, ha népszerűsítjük értékeinket.