Csorna nagyobb mozgástérrel rendelkezik

Nem lehet a felelőtlenség bélyeget rásütni azokra az önkormányzatokra, amelyek hitelhez folyamodtak – kezdte tájékoztatóját Gyopáros Alpár, majd így folytatta: de nyilván más megítélés alá esnek azok a helyhatóságok, amelyek a működésre, mint amelyek megtérülő beruházásokra használták fel a pénzösszeget. Utóbbiak pontosan tudták, hogy mennyi idő alatt és milyen bevételekből finanszírozzák a törlesztőrészleteket.
A 2013-as költségvetés megengedi, hogy az államadósság és a devizahitelesek után az önkormányzatoknak is segítsen a kormány. Mivel a rendszerváltás óta nem történt meg az államháztartás  racionalizálása, ezért ennek a feladatnak a megoldása a mostani kormányra maradt.  Az országgyűlési képviselő szerint mindannyiunk sikere, hogy az erőfeszítések meghozzák az eredményeiket. Természetesen a kormány nem azonnal fizeti ki a pénzintézeteknek az adósságállományt, mert az ötezer lélekszám alatti települések esetén ez a költségvetésbe részben be volt tervezve, az ennél nagyobb településeknél pedig előre meghatározott menetrend szerint kerül törlesztésre. Az államnak a legjobb gazda módjára kell viselkednie, és pontosan azért történik a nagy alrendszerek  átalakítása – legyen szó az egészségügyről, az oktatásról, a közigazgatásról –, hogy világosan lássuk,  mennyibe kerül ezeknek a rendszereknek a fenntartása.

Csorna tartozása kb. másfélszer nagyobb volt a szomszéd városénál, így majdnem másfél milliárd forintnyi adósságtól szabadul meg az önkormányzat. A helyhatóság intézményeinek tartozása nagyon alacsony, kb. 50 millió forintot tesz ki, ezért Csornának valamivel több, mint 61 százalékos segítséget nyújt az állam, amivel alapból  garantálja a 60 százalékos átvállalást. Amennyiben az eredetileg tervezett 50 százalékon marad az adósságátvállalás, az Csornának jelentős hátrányt, konkrétan 143 millió forintot jelentett volna, így viszont többletről beszélhetünk – tette hozzá Gyopáros Alpár, aki nem akarja csak saját sikerének tulajdonítani a nagyobb állami segítséget, hiszen ehhez napi kapcsolatot kellett vele keresnie Kapuvár polgármesterének és a csornai Fidesz-KDNP képviselőinek, illetve a városok lakóinak.
Csornának mindettől függetlenül nem volt egyszerű tető alá hoznia a 2013-as költségvetést, de talán így nagyobb lesz a mozgástere. A képviselők a tervezési szakaszban még az 50 százalékos adósságátvállalással kalkuláltak, ezért a Fidesz-KDNP frakció tagjai részben a fejlesztésekre, részben pedig megtakarításokra vonatkozó  javaslatcsomagot nyújtottak be a helyi büdzséhez. – Egészen konkrétan arról beszélek, hogy a csornai Fidesz-KDNP 2010 óta javasolja: nincs szükség két alpolgármesterre – jelentette ki az országgyűlési képviselő. Hozzátette: hogy ne akadályozzák a helyi folyamatokat, ezért végül korábbi véleményüket fenntartva, annak idején mégis beleegyeztek a két főre vonatkozó javaslatba. A 2013-as költségvetés tervezésekor a Korona-frakció és a polgármester a pénzügyi kényszert észlelve végül  belátta, hogy jó a Fidesz-KDNP évekkel ezelőtti törekvése. A külsős bizottsági tagok létszámának apasztása, valamint a képviselők tiszteletdíjának csökkentése szintén a Fidesz javaslatára történt. Kapuváron már korábban racionalizálták a városházát, s mivel Csornán ez nem történt meg, most kellett a létszámkérdéssel is foglalkozni. – Mivel az adósságteher legnagyobb részét a korábban kibocsátott egymilliárdos hosszú lejáratú kötvény jelentette, ezért a futamidő lejártáig, azaz 2028-ig 862 millió forint megtakarítást eredményez a városnak ebben az időszakban – hangzott a sajtótájékoztatón.

Gyopáros Alpár szerint az adósságteher átvállalása miatt a rábaközieket és a kormányt illeti meg a köszönet, majd elmondta: érdemes megtartani a Fidesz-KDNP helyi büdzsére vonatkozó megtakarítási javaslatait, mert a pénzt olyan fejlesztésekre lehetne fordítani, mint az utak és a járdák felújítása, temetők karbantartása vagy épp a csapadékvíz elvezetése.

Tízéves adósságot törleszt az Orbán-kormány a csornai elkerülő megépítésével.
– Nem volt még olyan a történelemben, hogy az ellenségeskedésből eredmény született volna – mutatott rá az országgyűlési képviselő a városok és a térség együttműködésére, mely nélkül a fejlődés elképzelhetetlen. – Ez az a kormányzati ciklus, amelyben a legtöbb támogatás érkezik Csorna városába és térségébe. A nyilatkozó a számos kisebb mellett két nagyobb példát emelt ki: idén januárban kiírásra került a 30 milliárd forintos támogatásból megvalósuló csornai elkerülő, és a Csornát Győrrel összekötő gyorsforgalmi út építésének pályázata. A hányattatott sorsú Margit Kórház a kormány jóvoltából megmenekült a csődtől, és régi álma valósul meg a csornaiaknak, ha a kb. 1,3 milliárdos támogatásból elkészül az új szakrendelő, valamint az épületrészek összeköttetése.