Dr. Zacher Gábor toxikológus előadása Kapuváron

A döntést az ember mindig maga hozza meg, és annak következményeit is kénytelen elviselni. Nagyon fontos a tájékoztatás, mert aki tisztában van a szerek hatásaival, az felelősen tud határozni. Az egészségkárosító következmények tudatában a többség lehet, hogy az igen helyet a nemet választja, ami sok kellemetlenségtől szabadítja meg.

A Kapuvári Kábítószerügyi Fórum szervezésében nemrég kábítószer-prevenciós és bűnmegelőzési napot tartottak a Rábaközi Művelődési Központban. Dr. Zacher Gábor toxikológus előadását mesének, és nem „szentbeszédnek” szánta. Mondandójának rövid lényege: A tiltással nem megyünk semmire, helyette ahányszor csak lehet, meg kell magyarázni a fiataloknak a függőség egészségkárosító hatásait.
A történetben a kísérleti alany a keresztespók volt, melynek kábítószer hatására negatív irányba változott a hálószövési technikája. A hallgatók a „módosult tudatállapotú” pók legújabb művének, a lyukas hálónak láttán jót nevettek, ami Zacher Gábor szerint egyértelmű előrelépést jelent, mert a „póksztori” pozitív emléknyomokkal jár együtt. Magyarul: A vicces elbeszélés jobban megmarad bennünk, mint a semleges vagy negatív történet. A szerek – legyen az alkohol vagy drog – azért veszélyesek, mert megváltoztatnak bennünket, és ebbe az átalakulásba nem tudunk beleszólni. Aki ezt nem akarja, illetve szeretné megelőzni, magától értetődően jó döntést fog hozni.
A mostani felnőttek keveset tudnak a kábítószerekről, hiszen amikor ők voltak fiatalok, még nem is nagyon találkozhattak ilyen jellegű veszélyekkel, ezért könnyen mondtak nemet. A jó elhatározást mindig az adott szituációban kell meghozni, például a hajnalig tartó buliban. Az igen vagy nem válasz függ attól is, hogy milyen értékrendet hozott a fiatal otthonról.
Több mint hétmilliárd ember él a Földön, melyből 25 millió tekinthető kábítószerfüggőnek. Az alkalmi és rendszeres használók száma ennél sokkal több. A tízmillió magyar lakosból húszezerre tehető a függők száma. A szakember megjegyezte: az egyszeri vagy alkalmi használót hosszú út vezeti a függőség kialakulásáig, viszont ha eljut odáig, gyógyíthatatlan! Utóbbi nem azt jelenti, hogy életéről is le kell mondania. A Honvédkórház sürgősségi betegellátó centrumának vezetője saját praxisából mondott el olyan esetet, amikor segítettek egy marihuána– és heroinfüggő emberen. Első lépésben szembesítették a problémával, majd az illető részt vett a rehabilitációs programon, így ma már elmondhatja magáról, hogy három éve nem drogozott. Az ilyen személy azért gyógyíthatatlan, mert ugyan „normális” életet élhet, de akár egyetlen szál marihuánás cigaretta is visszaránthatja előző, függő állapotába.

A negatívumok felsorolása után – még ha furcsán is hangzik –, de a fiatalok szempontjából érdemes megvizsgálni, hogy mi szól a kábítószer mellett? Először is divat, ami ellen nehéz bármit is tenni, de Zacher Gábor szerint egy valamiről nem szabad megfeledkezni: A divatot a fiatalság formálja. Ha viszont többen mernek nemet mondani a kábítószerre, akkor a divat is változni fog. A másik, hogy nehéz ellenállni a kortársak cukkolásának: a „Mi van öreg, nem mered?”-re sokkal nehezebb lenne ellenállni, így kényelmesebb a dologba belemenni, mert utána legalább nem lesz gúny tárgya az illető. A gyerekek egymást alakítják, így az alsóbb évfolyamra járók „félistenként” tekintenek a végzősökre, akik ha cigiznek és isznak, a kisebbek közül hamar követőkre találnak.

A függőség nemcsak a kábítószer használókat jellemzi, mert számtalan egyéb dologgal kapcsolatban is kialakulhat a kényszeres használat. Ilyen a játék-, internet- vagy mobiltelefon függőség. A teljes tiltásnak nincs értelme, csak bizonyos keretek közt kell korlátozni a fiatalokat. Annak előfeltétele az otthoni kommunikáció a szülőkkel, a rokonokkal. Az előadó sajnálattal tapasztalta, hogy a családtagok keveset foglalkoznak egymással. A „Mi történt az iskolában?” kérdésre általában nem érkezik érdemi válasz, ezért nincs értelme feltenni. Helyette meg kell keresni azokat a témákat, amelyek valóban érdeklik a fiatalokat. A kommunikáció akkor érdekes, ha kétoldalú, mert bizony a felnőtt is tanulhat a gyerektől, megismerheti az őt követő generáció világszemléletét.

A drogfogyasztásban nincs „csak”, mert a kevésnek is komoly tudatmódosító hatása van, amit a hozzászokás, a függőség és az elvonási tünet követhet. Egyetlen szál cigi elszívása után mindenféle extrém, kellemesnek tűnő dolgok történnek, ami után viszont bekövetkezik a pánikroham, a menekülési kényszer.
A káros dolgokat, mint például az energiaitalok féktelen fogyasztását nem tiltani kell, hanem megmagyarázni a hatásukat. Ha a fiatalok szembesülnek a következményeivel, könnyebben eldöntik, hogy megéri-e nekik a rendszeres használata. Az energiaital túlzott fogyasztása időzített bomba a kamaszok szívizomzatának, ami harminc–harmincöt éves kor körül fejti ki hatását magas vérnyomás, szívelégtelenség, epilepsziás rohamok formájában.
– Az sem mentesít a bajok ellen, ha egész héten nem iszod meg, de hét végén bedobsz hatot – fogalmazott Zacher Gábor. Az élethez összességében szerencse kell, de attól még résen kell lenni – hangzott az előadáson.