Kiss Roland szinte belenőtt az 1986-ban indult vállalkozás teendőibe, amikor még csak egy Zsuk kishaszonjármű jelentette a gépparkot, és a hétvégi javítással hozták formába saját autóikat. A fiú az érettségivel együtt megszerezte az autószerelő szakmát, amikortól komolyabban is bekapcsolódott édesapja vállalkozásába, melyből idővel személy- és teherszállítással foglalkozó cég jött lére. Előbbi ágazat jóval sokrétűbb, hiszen ők üzemeltették a kapuvári helyi járatos buszokat, ezenkívül különjáratokat indítanak az
iskolai kirándulásokra, valamint munkásokat szállítanak a megjelölt célpontra. Roland hat éven át mint nemzetközi gépkocsivezető segítette a cég felvirágoztatását, János nevű testvére viszont faipari mérnökként keresi a kenyerét. A buszos megrendeléseket követően Kissék elérkezettnek látták az időt, és megalapították a kft.-t. A volt sofőr jól emlékszik a ma már csak néhány napot igénybe vevő, de akkor hosszas sorban állással járó külföldi utakra, melyek közül az Atlanti-óceán, Portugália és a francia riviéra maradt meg benne leginkább. Szép, de egyben veszélyes a bolgár - szerb határ közötti rész, mely nagy szakadékba torkoll, ahol keskeny út vezet a több tíz méter mélység mellett. A családot azért lelkileg megterhelte, hogy néha késő éjszaka indult a fuvarba, vagy amikor szerettei már pihentek, ő még a határon vesztegelt a járművel. A fiatalabb Kiss lassanként a szervezési és gazdasági feladatokba is beleásta magát, ma pedig a Kiss Transz 2000 Kft.ügyvezetője. Felesége hatáskörébe tartoznak az adminisztrációs és pénzügyi teendők - derült ki a beszélgetésből.
Kiss Rolandnak - az előzmények ismeretében - kellő összehasonlítási alapja van, ezért neki elhihetjük, hogy lesújtóak hazai útviszonyaink, de ha valakinek ez vigasz, Bulgáriában még nálunk is rosszabb a helyzet. A kapuvári kft. ma már olyan európai színvonalú, 8 - 50 fő szállítására alkalmas, sokoldalúan felszerelt autóbuszokkal rendelkezik, melyekkel a kontinens szinte minden országában megfordultak.
Kiss Roland pillanatnyilag nem tudná megmondani, hogy a személy- vagy teherszállítás-e a nehezebb, mert mindegyikkel kapcsolatban lehetnek problémák, amelyeket az adott helyzetben kell megoldani. Mint a legtöbb foglalkozás megszállottja, úgy van vele ő is, hogy el sem tudná képzelni magát más szituációban.
Kiss János a ‘80-as években azért indította el a vállalkozását, hogy kiegészítse a családi kasszát, s mivel az alapító gyermekkora óta vonzódik az autókhoz és a technikához, magától értetődő volt a választása. Kissék a következő dilemma előtt álltak: megtakarított pénzüket Carborobot kazánra vagy teherautóra költik. A kupaktanács utóbbi mellett döntött, és milyen jól tették, mert beindult a vállalkozás. Rövid időn belül három Zsuk platós tehergépkocsi használódott el a belföldi fuvarokon, s Kiss úr kellő tapasztalat birtokában belevágott a nemzetközi szállítmányozásba. Ehhez viszont legalább 7,5 tonnás járműre volt szüksége, ezért beszerezte az első Aviát, mellyel bekapcsolódott a világ vérkeringésébe. A második autóra a cég alkalmazottja,
a harmadikra pedig a Kiss Roland ült fel. Kiss János magáncége még ma is működőképes, melyben a kicsiktől az egészen nagy, 40 tonnás szerelvényekig minden megtalálható.
A vállalkozónak mindig több lábon kell állnia - hangzott a riportalany jelmondata. A gondolatot tett követte: ‘98 őszén elkezdődött a személyszállítás, melybe belefért a kapuvári helyijárat üzemeltetése is. Kiss János ebben az időszakban rengeteg élményt szerzett és megismerte az európai országok közlekedési kultúráját. Rómának például három sofőrrel vágnak neki, hogy a vezetőtársaknak is legyen ideje feltöltődni, de ezenkívül vannak olyan célállomások, ahova rutin nélkül nem ajánlott elindulni. Az útvonaltervezők és a GPS-ek jó szolgálatot tehetnek a sofőrnek, de csupán ezekre hagyatkozni elég veszélyes. A gyakorlatot semmi sem helyettesítheti, és a jó pilótának szinte fejben van egész Európa térképe. A gépkocsivezető szerint csak a pénzkereset reményében nem érdemes ezt a szakmát választani, mert elsősorban szeretni kell. Hogy pontosan mit? A vezetést, az embereket, a változatos helyszíneket, a mindig újabb kihívásokat. Beszélgetőpartnerünk több cikluson át képviselte a helyiek érdekeit a kapuvári testületben, s mint mondta, külsős bizottsági tagként a mai napig megőrizte közéleti szerepét. A vállalkozó kora alapján a nyugdíj előtt áll, de nem tervezi a visszavonulást, hiszen tele van tervekkel. - Akkor leszek nagyon boldog, ha unokáim azt mesélik, hogy a nagypapám alapította ezt a céget - fogalmazott Kiss János.