Egyre nagyobb hatással van az időjárás a mezőgazdaságra

A magyar gazdáknak a hektikus időjárási viszonyok miatt igencsak fel kell készülniük minden eshetőségre, hogy versenyképesek ma-
radjanak a piacon. Tudatos fogyasztói magatartásra lenne szükség ahhoz, hogy kevesebb importáru legyen és több hazai.

A klímaváltozás, az egyre szélsőségesebb időjárás szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a mezőgazdaságot. Óriási aszály van Magyarországon is, nagyon nagy a csapadékhiány. A földeken kb. 160-170 miliméternyi vízmennyiség hiányzik. A tavaszi vetésű és az ősszel elvetett növények eleve hátránnyal indulnak, mert nincs meg a talajban az a megfelelő mennyiségű víz, amely rendesen beindítaná a növekedést. Abban lehet bízni, hogy a természet pótolja a hiányzó csapadékot. Az elmúlt időszakban nagy problémákat okozott a fóliasátrakat is megbontó viharos szél, kevés csapadék vagy hirtelen, rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű esőzés. Az összehúzott jéghálóval védett ültetvények megúszták a viharos széllökéseket. Ami viszont jó hír, hogy eddig a nagyobb fagyok elkerültek bennünket és a gyümölcsösökben sem keletkezett komolyabb kár.
Családi János szerint fel kell készülni arra, hogy a mediterránhoz hasonló éghajlati viszonyok lesznek jellemzőek nálunk is. Egyre több kártevő jelenik meg, mert az enyhe teleken nem pusztulnak el, így a tavasz folyamán igencsak elszaporodhatnak. A gazdálkodóknak ráadásul úgy kell szembenézniük a sokasodó gondokkal, hogy az Európai Unióban 2030-ra ötven százalékkal kell csökkenteni a felhasznált növényvédő szerek mennyiségét. Várhatóan előtérbe kerül a biológiai növényvédelem, ami viszont nem ad mindenre megoldást, ezenkívül néhány dologban kompromisszumra lesz szükség a termelés során.
A fő probléma, hogy az Európai Unióban mindent megkövetelünk a környezetbarát termesztés és a CO2-kibocsátás csökkentése szempontjából, ugyanakkor kevesebb árut tudunk megtermelni, ezért a lakosság igényeinek kielégítésére Unión kívülről kell behozni a termékeket. Mivel az uniós szabályok nem vonatkoznak ezekre az árucikkekre, eleve versenyhátrányba kerülnek a hazai gazdák, nem beszélve arról, hogy olyan élelmiszer kerül a fogyasztók elé, amelynek a múltját nem ismerjük pontosan – fogalmazott a szakember, aki abban bízik, hogy az Unió vezetése is elgondolkodik a következőn: a környezetbarát módra való átállás ne tegye tönkre a gazdákat.

Mi lehet a megoldás ebben a sürgető helyzetben? Családi János úgy gondolja, hogy a precíziós, más néven helyspecifikus gazdálkodásra való áttérést inkább a nagyobb gazdák képesek megvalósítani. Példaként említette, hogy egy 30 hektáros táblán ki lehet alakítani olyan zónákat, ahol külön műtrágyáznak. További példa, hogy a traktorok elején lévő szerkezet felismeri a gyomot, a hátul lévő szórófej pedig vegyszert spriccel a nemkívánatos növényzetre. Szintén eredményre vezethet, ha a megváltozott körülményekhez igazítják a termesztéstechnológiát, melyben nagy hangsúlyt kap az öntözés, mert a kiszámíthatatlan vízellátást még a nemesített növények sem bírják.

A Hanság-Fertőmenti Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet elnöke megjegyezte: A piac magyar termékekkel való ellátása nem a termelőtől függ, hanem a fogyasztótól, mert ő dönti el, hogy mit fog vásárolni. Sokkal inkább ez befolyásolja, hogy a magyar termelőnek lesz-e lehetősége az értékesítésre.
– A fogyasztók szemléletén kellene változtatni: ha ugyanannyiba kerül, vagy esetleg kicsit drágább a hazai, akkor is érdemes azt választani, de általában nem drágább. A külföldit otthagyom a pulton, a magyart pedig hazaviszem. A fogyasztók befolyásolhatnák a dolgot, mert amire a piacnak szüksége van, azt fogják a gazdák megtermelni. Tehát a nagy kérdés: Van-e igénye erre a magyar piacnak?
Ausztriában más a helyzet, mert ha bemegy a vásárló a boltba, és amíg osztrák almát lát, addig nem veszi meg a lengyelt, a németet vagy az egyiptomit. Magyarországon megnézzük a terméket és levesszük a polcról. Hozzá kellene szokni, hogy az eredetét is megnézzük, ne csak az árát – érzékeltette újabb példával a magyar és a külföldi helyzet közötti különbséget a riportalany.

A gazdáknak a külső körülmények mellett az előírásokhoz, különböző határidőkhöz is alkalmazkodniuk kell – jegyezte meg Családi János.
– Az elmúlt év, meg az idei is pályázati dömpingről szól Magyarországon. Aki komolyan vette, az talált valamilyen lehetőséget magának. Január 1-jén újra indult az Agrár-környezetgazdálkodási program 3 éves kiirással – fogalmazott Családi János, majd azt javasolta a pályázóknak, hogy már most úgy gazdálkodjanak, mintha biztos nyertesek lennének, mert ha megérkezik az elfogadó határozat, év elejétől visszamenőleg indul a támogatottságuk.
A TÉSZ elnöke a március 31-i határidőre is felhívta a figyelmet, mert a nitrátérzékeny területen termelőknek addig kell beadniuk a nitrátjelentést. Vannak olyan új területek, amelyeknél szintén kötelező vezetni a gazdálkodási naplót, ezért erről érdemes a falugazdásznál érdeklődni.