Élménybeszámoló a kárpátaljai látogatásról

Vásárosfalu küldöttsége 2018 őszén kárpátaljai látogatáson vett részt. A rábaközi község legújabb testvértelepülési kapcsolatáról, valamint az ukrajnai utazásról Molnár Sándor polgármester számolt be televíziónknak.

Vásárosfaluba több mint egy éve költözött egy háromtagú család Ukrajnából. A feleség nagypapája Kárpátaljáról, Csongorról származik, így jó kapcsolatot ápolnak az ottani polgármesterrel, Baksa Tiborral. A településvezető gyakran érdeklődött a család után és felvette a kapcsolatot Vásárosfalu polgármesterével, Molnár Sándorral. A levélváltásokat, telefonos beszélgetéseket a nyár elején személyes találkozás követte: Csongor polgármestere Vásárosfaluba látogatott. Már az első találkozás alkalmával felmerült a testvértelepülési kapcsolat gondolata. Mindkét polgármester megbeszélte a kérdést a képviselő-testülettel, így került sor 2018. augusztus 13-án a testvértelepülési szerződés aláírására. Baksa Tibor az aláírást követően meghívta Vásárosfalu képviselő-testületét és itteni barátait egy kárpátaljai látogatásra, melyre tavaly októberében került sor.
– Kicsit féltem az úttól – kezdi el az élménybeszámolót Molnár Sándor, Vásárosfalu vezetője. – Nem az út hosszúsága volt ennek az oka, hiszen másik testvértelepülésünk Erdélyben kétszer ekkora távolságra van. A félelem oka azok a hírek voltak, amelyeket a médiában hallottam, de aztán pénteken reggel útra keltünk. Az első meglepetés a határon ért, mert Záhony és Csap között öt sorompón kellett átkelnünk. Nem értem, miért. Mindenhol ugyanazokat az okmányokat nézték és ugyanúgy átvizsgálták a csomagokat. Érdekes volt, hogy a második sorompónál megszámolták, hányan utazunk a gépjárműben, majd adtak egy kis négyzetrácsos „cetlit” és azt az ötödik sorompónál kellett leadnunk. Később kiderült, hogy erre azért van szükség, mert így is ellenőrzik az embercsempészetet. A közel két órás határátkelést követően az utolsó sorompónál már várt bennünket Baksa Tibor polgármester.
Molnár Sándor elbeszélését így folytatta: – A szállás elfoglalása után este a képviselő-testület tagjai és az ungvári konzul társaságában fogyasztottuk el a vacsorát. Másnap kilátogattunk a munkácsi piacra, délután pedig idegenvezető kíséretében végiglátogattuk a középkori erődépítészet egyik remekművét, Munkács várát. A vármúzeumban történelmi, néprajzi, természeti és régi tárgyak kiállításait, valamint Petőfi Sándor emléktábláját, Zrínyi Ilona és a gyermek II. Rákóczi Ferenc szobrát, a kápolnát és a Turul emlékszobrot tekintettük meg.
– Vasárnap a magyarok szent helyére, a Vereckei-hágóra kirándultunk. Itt megkoszorúztuk Matl Péter munkácsi szobrász tervei alapján készült emlékművet, elénekeltük a Himnuszt és elsétáltunk a Latorca forrásához. Közben a hágóra érkezett a konzul családjával együtt. Tábortüzet raktunk és az elmúlt idők eseményeiről beszélgettünk. Hazafelé jövet betértünk a Latorca két partján elterülő Szolyva településre, ahol megtekintettük a kommunista terror áldozatainak emlékére a hajdani láger területén létrehozott emlékparkot. A siratófal márványtáblái őrzik a sztálini rendszer itt elpusztított 12 ezer áldozatának nevét, akik többségében magyar és német nemzetiségű 18 és 50 év közötti férfiak voltak – mesélte Vásárosfalu polgármestere.
A csapat hétfőn, a reggeli búcsúzkodás után indult haza Magyarországra. A vásárosfalui küldöttség Kárpátalján nagyon vendégszerető, barátságos emberekkel találkozott. Amerre jártak, mindenütt hallottak magyar szót, ugyanakkor szokásaik, hagyományaik sajátosak. Gasztronómiájuk hasonló a nálunk megszokotthoz, de sajátos jegyrendszer jellemző, lakásaik pedig változatos képet mutatnak. A külföldön vagy Magyarországon dolgozó munkavállalók a miénkhez hasonló körülmények között élnek. A szegényebb réteg jóval szerényebb körülmények között tölti mindennapjait. Kárpátalján nagyon alacsonyak a fizetések – mondta el tapasztalatait Molnár Sándor, aki nehezen tudja elképzelni, hogyan lehet csak az ottani fizetésből megélni. Az üzletekben bőséges az árukínálat, az árak a mieinkhez hasonlóak. Autóparkjuk zömmel külföldről bevitt személyautókból áll, így alig látni orosz, ukrán típusú gépjárműveket. – Ukrajnában katasztrofális az úthálózat állapota, ezért aki nem ismeri a területet, csak nappal közlekedjen, akkor is óvatosan – figyelmeztetett Vásárosfalu polgármestere, majd hozzátette: – A mi legrosszabb útszakaszaink szinte már sztráda minőségűek az ottani viszonyokhoz képest. A hazai sajtóban, médiában olvasható dolgokkal nem szembesültem, az emberek láthatóan tették a dolgukat és nem foglalkoztak a politikával.
Molnár Sándor mindent összevetve örül annak, hogy személyesen is megtapasztalta, milyen az élet Kárpátalján, ahol több határon túli magyarral kötött új barátságot.