Elsősök az iskolapadban

Harmincegyedik tanévét kezdte meg idén ősszel Miletics Lászlóné, aki az elmúlt időszakban az első és a második osztályosokkal foglalkozott. Nemes feladatnak tekinti, hogy fáradságos munkával, szeretettel és türelemmel  megtaníthatja a kicsiket a betűvetés alapjaira. A pedagógus mindig szem előtt tartja, hogy milyen fontos az intézménybe kerülő nebulóknak a biztonságérzet, valamint a biztató dicséret. A gyerekek már túl vannak az ismerkedésen. A többség a lakótelepi óvodából érkezett, tehát ők már találkoztak egymással, de néhányan Kapuvár más részéről, és vidékről csatlakoztak a húszfős 1/c-hez, sőt, az egyik kisfiú nem magyar anyanyelvű.  Változatosan telt a diákok első néhány hete, mert a játék után megkezdték a betűelemek írását és az egyszerűbb számolási műveleteket. A rajzolás és a gyurmázás a kéz finommozgását fejleszti – számolt be az indulásról Miletics Lászlóné. Hozzátette: testileg és szellemileg érett gyerekek iratkoztak be a Széchenyibe, de még egy kis időnek el kell telnie ahhoz, hogy az ovisokból valódi iskolások legyenek. A tapasztalt tanítónő meg van róla győződve, hogy a mozgással kombinált feladatok sokkal jobban rögzülnek. A számolási, valamint az írási és olvasási készség gyakorlásán kívül talán a legfontosabb tartja, hogy a nebulók jól érezzék magukat az iskolában.

Horváth Szidónia Lili Fertőszentmiklósról költözött családjával Kapuvárra. A kislány nagyon felkészülten sorolta eddigi feladatait, köztük az álló és fekvő egyenesek rajzolását, de a játék és az ének sem maradt ki az 1/c-sek programjából. Mint mondta, annál jobban kedveli az iskolát, minél változatosabban telnek az órák. – Nagyon szeretnék olvasni; sok betűt már ismerek, de van, amelyiket még nem annyira – mesélte készségesen Szidónia.

Csorba Ernőné több mint harminc éves pályafutása alatt főleg az első két évfolyamot tanította, ezért jól ismeri a hat-hét évesek korosztályát. A mai napig izgalommal készül a szeptemberi iskolakezdésre, és örömmel szembesül a várakozó gyerektekintetekkel. A pátzays 1/a-ba huszonhatan járnak, és az osztályban a fiúk vannak többségben. A pedagógus szeretné, ha az óvodában még célzottabban készítenék fel a gyerekeket az írási és az olvasási képességek elsajátítására. A színezés és gyurmázás közben rengeteget javul a kézmozgás – tette hozzá Csorba Ernőné. Az olvasás megkezdése előtt fontos a különböző irányok (előtte, mögötte, felette stb.) tisztázása, mert enélkül nehéz követni a sorrendiséget. De nemcsak a könyvek lapjain kell eligazodniuk, hanem magában az iskolaépületben is, ahol meg kell tanulniuk, hogy merre van a tornaszoba, az ebédlő és a többi terem. A tanító nénik főleg olyan játékokat választanak a tanulóknak, amelyek elősegítik a közösségépítést. – Az iskolai évek alatt gyermekeknek soha nem lesz akkora szüksége a szüleikre, mint az elsőben, ezért az értekezleten arra kértem az anyukákat és apukákat, hogy segítsék a munkánkat. Akkor érhetünk el eredményeket, ha együtt dolgozunk – hangsúlyozta a tanítónő.