A Francia Köztársaság „Akadémia Pálma Rend” Tiszti fokozatával kitüntetett dr. Fornet Béla professzor szerint Boross János a kapuvári röntgenmúzeum létrehozásával és gondozásával a törődésnek és a szakmai lelkesedésnek olyan fokát valósította meg, amellyel ma már csak ritkán találkozni. Nemrég emléktáblát avattak a röntgensugár áldozatainak.
Több évig tartó kutatómunka eredményeként 2000. július 1-jén a Lumniczer Sándor Kórház tüdőgondozó intézetének alagsorában nyílt meg a kapuvári röntgenmúzeum, majd Boross János magángyűjteménye 2012-ben került jelenlegi helyére.
A röntgensugár felfedezésének és alkalmazásának magyar áldozatai is vannak. Boross János tudomása szerint hazánkban máshol nem emlékeznek meg arról a tizenegy személyről, akiknek a radiológia máig ható fejlődése köszönhető; ugyanakkor ezek az emberek az életükkel fizettek a felfedezésért. A magángyűjtemény tulajdonosa ezért elhatározta, hogy Kapuváron emléktáblát állítanak a mártíroknak.
A tábla leleplezése után med. habil. dr. Mózsa Szabolcs a magyar klinikai sugárvédelem történetéről beszélt, prof. emeritus dr. Fornet Béla pedig a „Mozaikok a Radiológusok Társasága történetéből” címmel tartott előadást. A nyugdíjas radiológus professzor pályájának kezdetén még nagyon le volt maradva az orvostudomány ezen ága, és csak a röntgengépet használták a gyógyításban. Az elején nagyon keveset tudtak a röntgensugárról, negatív, károsító hatásai is voltak, amelyek csak később váltak ismertté. A ’60-’70-es években bekövetkezett ugrásszerű fejlődés hatására megjelent az első ultrahang készülék, később pedig a számítógépes rétegvizsgáló, ezért az orvosoknak is újra kellett tanulni mindent.
Dr. Fornet Béla megjegyezte: A város vezetése magáénak érzi a röntgenmúzeumot, de szerinte el kell velük azt is fogadtatni, hogy mindez csak az első lépés volt, hiszen hihetetlen, jelenleg valahol megbúvó értékekkel lehetne bővíteni a gyűjteményt.
Boross János végül elmondta: Meg kell becsülni elődeink törekvéseit, hisz nekik köszönhetünk mindent, mert ők rakták le a mai kor vívmányainak alapjait. – Munkásságukat ápolni kell, hogy ne vesszen a feledés homályába – tette hozzá a tüdőgondozó nyugalmazott vezetőasszisztense.
A csornai menedékkérőket 1945. március 26. és április 6. között befogadó helyi premontrei szerzetesek hősi cselekedetének állított emléket a csornai-, valamint a Csornáról elszármazott polgárok közössége a Csornai Premontrei Apátság északi homlokzatának oldalfalánál.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.