Kiss Lászlóné a győri tanítóképző és a pécsi tanárképző főiskola után a Pest megyei Üröm községben kezdte pályafutását. Aggódó szülei miatt 1955-ben a Téttől 4-5 km-re lévő Lesvárpusztán vállalt állást, hogy közelebb legyen lakóhelyéhez. Miután megszűnt a felső tagozat, egy földbirtokos család kastélyáról ismert Pokváron folytatta munkáját. Elhanyagolt állapotban, de még ma is áll az az épület, ahova a gyermekek jártak nap mint nap tanulni. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetése mellett technikát és néptáncot oktató Kiss Lászlóné fia születése után Tétre került, s nyugállományba vonulásáig ott is maradt. A pedagógus az ötödikestől a nyolcadikas osztályig bezárólag foglalkozott a nebulókkal, akikre azóta is büszkén gondol vissza. Az általa oktatott táncosok sok-sok dicséretet kaptak, akik pedig továbbtanultak, kitűnő szakemberekké váltak. A konfliktusoktól mentes pályafutása során a három lépés távolságot mindig megtartó tanítónőhöz ragaszkodnak régi dákjai, ezért évente két-három osztálytalálkozóra hivatalos. Az akkor szülőkből mára nagyszülők lettek, ezért Kiss Lászlóné több generációra vissza tudja vezetni a családokat.
A tíz esztendeje özvegy Kiss Lászlóné – hogy feldolgozza párja elvesztéséből fakadó fájdalmát – belevetette magát a közösségi életbe, ezért szinte nincs olyan napja, hogy ne járna el valamilyen ügyben.
Több mint tíz éve belépett a hagyományőrző egyesületbe, melynek tagjaival az eltűnt puszták történetét dolgozzák fel. Hagyományőrző füzetek címmel jelent meg az a dokumentum, mellyel szeretnék a fiatalokat emlékeztetni e lakóhelyekre, és az ott élő emberek mindennapjaira, például az aratásra és a kenyérsütésre. A történeteket többen diplomamunkájuk készítéséhez használták fel. A nyugdíjas pedagógus az evangélikus egyházközségnél sokrétű feladatot lát el: részt vesz a temetkezési szertartásokon, intézi a temetővel kapcsolatos tennivalókat, beszedi az egyházi járulékokat, havonta előadásokat hallgat a győri püspöki hivatalban. A Magyar Madártani Egyesület kisalföldi csoportjának tagjaként a vándormadarak érkezését és élőhelyeit figyeli meg, melyről évente beszámolót küld a szakembereknek. Kiss Lászlóné ha épp nem a köz érdekével foglalatoskodik, Sopronban élő állatorvos fiával és érettségi előtt álló unokájával tölti a hétvégéket.
Beküldés dátuma: 2013. 03. 06.
-
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
-
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
-
Három castrumos érem a Kyokushin Karate Magyar Bajnokságon
Február 14-n rendezték Veszprémben a Felnőtt és U21-es Kyokushin Karate Magyar Bajnokságot, amelyen a Castrum SC Kapuvár három versenyzője három dobogós helyet vívott ki.
-
A Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztivál hidat képez a múlt és a jelen között
Kihalóban vannak az igazi élő kapcsolatok, az emberek eltávolodnak egymástól, és egyre kevesebb az olyan hely és alkalom, amikor találkozhatnak lakóközösségük tagjaival.
-
Magas színvonalú oktatás, erős közösség a Rákóczi-iskolában
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola új főigazgatója szerint jól nevelt, szorgalmas gyerekek járnak az általa vezetett intézménybe, ahol rátermett, szolgálatkész pedagógusok foglalkoznak a fiatalokkal
Némethné Tóth Katalin 2025.
-
Aktív óvodai élet Beleden - Mackó hét a beledi óvodában
Tartalmasan és aktívan telnek a beledi gyermekek mindennapjai az óvodában. A téli hónapokban is megtartják az adott évszakra jellemző programokat, illetve megismertetik a kicsiket a néphagyományokkal.