Épp arra nem volt megoldás, ami a vállalkozás szempontjából a legfontosabb - feléledő Hangya szövetk

A vidéken élő, ezért a falusi környezetet jól ismerő szakértőnek nem volt új a Leader szervezetek törekvése, viszont az embereket foglalkoztató aktuális problémákat nem ismerte. A szövetkezet  a kis települések gazdasági szereplőinek perspektíva nélküli állapotát szeretné megszüntetni. A gesztor szervezet vezetője szerint az érintettekben megvan a változásra való fogadókészség, viszont csak a projektek végén szembesülnek azzal, hogy mit kezdjenek az előállított mezőgazdasági termékekkel. Ha nincs fizetőképes kereslet, az egész munka értelmét veszti - jegyezte meg Mészáros István, aki így folytatta: Ebből kiindulva konkrét piackutatásba kezdtek, s majd az ajánlattétel után kapcsolódhatnak be a termelési folyamatba a vállalkozói szektor képviselői. Mivel a Leader arról szól, hogy a tagság egyfajta önmegvalósítással jusson előbbre, és ne legyen kitéve a profitérdekelt magánvállalkozások kényének, ezért a program végrehajtásához a  legideálisabb gazdasági szervezeti formának a régen is működött Hangya szövetkezetet tartották, amely a hovatartozás és a foglalkozásra való tekintet nélkül tudja képviselni a csoportokat. Az  önálló jogi személyként bejegyezett Megújuló Hangya-2010 Szövetkezethez csatlakoznak a helyi szerveződések, melyek települési vagy termék szinten kooperálnak egymással. Mészáros István arra figyelmeztetett, hogy ez a forma nem azonos a kolhoz típusú együttműködéssel, mert bolthálózatának kialakítása mellett mindenki megtarthatja saját önrendelkezési jogát. A program tartalma, vagyis a vidékfejlesztés Leader-szerű, de a kivitelezés már szövetkezeti jellegű, ezért a koordinálásra a helyi önkormányzatokkal és civilekkel napi kapcsolatot tartó Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület a legalkalmasabb.