Épp itt volt az ideje: újra trendi a habos kakaó!

Cserpes István, a csornai tejporgyár volt dolgozója több mint húsz évvel ezelőtt indította Németh András kollégájával vállalkozását. A kapuvári vállalkozó mindjárt az elején megtanulta: lehet bármilyen jó az elképzelés, s állhat pénz és szakmai háttér a háta mögött, mégsem fog működni, ha a piac nem felkészült rá. Mindezt „tejes nyelvre” lefordítva: nem zacskóból akarták árulni a trappista sajtot, hanem deszkán érlelt, kiváló minőségű termékkel előrukkolni. Miután belátták, hogy nem erre van igény, helyette szintén jó minőségű, de átlagos árucikkre váltottak, mert a sokoldalú felhasználhatóság döntött.

Amit Cserpes István kitalál, az a szakmának jelzésértékű, ezért már a multik is fürkészve követik.
Néhány évnek el kellett telnie ahhoz, hogy a nagyipar ne csak egyfajta csodabogárként tekintsen a kisebb cégre, amelyben „el maszatolgatnak”, hanem árgus szemekkel figyelik tevékenységüket, és kivívtak maguknak egyfajta általános szakmai megbecsültséget. Cserpes István nem riad meg a nehézségektől, mert ha valaki kitűzi magának a megfelelő célokat és kellően motivált, az élet úgyis hozza a megoldásokat. A cégvezetőnek nem szabad elmennie a megfelelő pillanatok és emberek mellett.

Kellemes környezet, házias és gyorsan elfogyasztható ételek, forró kakaó, finom tejberizs, illatos kakaóscsiga. Aki ezekre vágyik, az a Cserpesnél kipróbálhatja!
Mint sikeres vállalkozók, az irigyeket és ellenszurkolókat ők sem kerülhetik el, de teszik a dolgukat, s remélik, hogy az emberek elégedettek termékeikkel. Cserpes István szerint a tisztességes magatartás mindennek az alapja: partnereik és dolgozóik egyaránt megbecsülésnek örvendjenek. A 230 főt foglalkoztató cég budapesti tejivójába Kapuvárról szállítják a péksüteményt, a salátalapot, a kőrözöttet, a tormakrémet, a lekvárt stb. a fővárosba. A terjeszkedés itt nem áll meg, mert Győrben és a többi hazai nagyvárosban is hamarosan be lehet térni a Cserpes Tejivóba, ahol a gyorsétkeztetésből kiábrándult vásárlók a kívánt minőséget megfelelő áron kapják meg. Ha a fogyasztói szokásokat nézzük, az alapvető probléma ott kezdődik, hogy az emberek többsége hisz a reklámok által sugallt téveszmékben. Normális piaci versenyről nagyjából azonos minőségű termékek és szolgáltatások esetén lehet beszélni, de ha a szereplők kényszerből csökkentik áraikat, ez már csak silányabb összetétellel érhető el. A kapuvári cégvezető úgy tapasztalta, hogy sokkal tudatosabbak lettek a szolgáltatásokat igénybe vevők, és az alacsony áraknál fontosabb lett a bizalom. Hiába olcsó az étel, ha pocsék és ehetetlen, ezért inkább a valódi tejből készült termékeket keresik. Cserpes Istvánnak érthető módon különleges élmény volt, amikor a szomszédos Deák téri teraszon zacskóból ették az emberek a műanyagot, nála pedig jóízűen kortyolgatták a habos kakaót a fiatalok.

Cserpes István a hangzatos reklámok kicsengésének nagy részét a La Fontaine: A holló meg a róka című mese tanulságához hasonlítja, vagyis ne engedjük kiénekelni a sajtot a szánkból!
Bármily furcsán hangzik, de a féláron kínált termékeknek komoly ára van, mert a vevő ráfizet, hisz selejtet kap cserébe. Az általa kínált élelmiszereket nem célszerű hosszabb ideig a kalaptartón utaztatni, hiszen romlandók, mert nem műanyagok. A cégtulajdonos vállalkozásának mindezek  ellenére mégsem a pénzesebb honfitársaink a célcsoportjai, hanem a jót és tartalmasat kereső fogyasztók, akik lehet, hogy tíz-húsz forinttal többet fizetnek a kasszánál, de tudják, hogy mit fognak elfogyasztani.
Cserpes István gasztrós törekvéseinek előfutára a tejivó, mely kb. olyan, mint a McDonald’snak a McCafé. Tervezett bolthálózata válasz a silányságra, és ha az ipar elrontja a Túró Rudit, a Cserpes előállítja a valódi tejtermékből készült Trudit, mert megérdemlik a magyarok a természetes alapanyagot. A vevő, ha rosszul van szocializálva,  nagy, fényes, tetszetős dolgokat akar fogyasztani, míg az étel valódi értékei háttérbe szorulnak. Ugyanez a helyzet a férfiakba sulykolt napjaink nőideáljával, ami szerint a legalább 170 cm magas, óriási műmellekkel rendelkező hölgyek a gusztusosak. A kapuvári vállalkozó szerint ha minden férfitársa ilyen nőre vágyna, már rég kihalt volna az emberiség.

Összegezve: aki tényleg kiváló minőségű ételt akar fogyasztani, az elsősorban ne a látványra, hanem az összhatásra és a beltartalomra adjon. Riportalanyunk a vállalkozásokról pedig a következő módon gondolkodik: Aki nem szereti és ismeri kellően szakmáját, az sosem fog jól dolgozni, és az üresen csengő nagy szavak előbb-utóbb lelepleződnek. A minőségit mindenki észreveszi, ezért szükségtelen nagydobra verni.