Értékteremtő időutazás a családfakutatás

Hazánkban tizennyolc általános és középiskolai tanár kapott arra lehetőséget, hogy idén februárban az ELTE-n tegye közkinccsé módszertani és tudományos eredményeit. Pavlóczki Béla is ott volt a kiválasztottak között, aki a Magyar Történelmi Társulatnak beküldött „Felmenőink nyomában, a családfakutatás módszertanának tanítása” című előadásával kapta meg a nem mindennapi lehetőséget.

A Pro Urbe Kapuvár, valamint a „Kapuvár 50" Emlékéremmel elismert Pavlóczki Béla időről időre előáll valamilyen érdekes ötlettel. A kapuvári történész újabb merész vállalkozásba kezdett: Kapuvár jótevőjének, Berg Gusztáv és családjának részletekbe menő kutatása, illetve kötetbe rendezése, továbbá a báró vendégkönyvének kiadása után DNS-vizsgálattal egészítené ki korábbi családfakutatását.

A Magyar Történelmi Társulat olyan innovatív pedagógusok jelentkezését várta, akik a kötelező tananyag tanítása mellett további ismereteket adnak a diákoknak. A tizennégy éve a csornai Csukásban dolgozó történelemtanár a kezdetektől fogva fontosnak tartja a helytörténeti ismeretek átadását. Az említett tárgykör szerepel ugyan az érettségire készülő diákok tananyagában, de a pedagógus azonfelül szeretett volna adni valamit a tanulóknak. Pavlóczki Béla több mint tíz éve veszi rá a fiatalokat arra, hogy készítsék el saját családfájukat.

Amennyiben valaki rászánja magát a családfakutatásra, Pavlóczi Béla szerint a nagyszülőkkel folytatott beszélgetéssel érdemes kezdeni, sőt még jobb, ha mindezt hangfelvételen rögzítik.
– Ha nem muszáj, ne kössék a szüleik orrára, hogy mekkora munkában vannak – tanácsolja a diákoknak a pedagógus, aki úgy gondolja, akár karácsonyi ajándéknak is átadhatják a kutatás eredményeit, ami az egyik legkiválóbb meglepetés, hiszen saját munkájukat tükrözi.

Miről mesél egy anyakönyvi bejegyzés? Elárulja az adott személy nevét, születési idejét és helyét, valamint az ő szüleire vonatkozó információkat, tehát kezd elágazni az a bizonyos családfa.
A nagyszülők születési helyét és dátumát szükség esetén az egyházi és állami anyakönyvekből lehet pontosítani. A rábaköziek a Győri Egyházmegyei Levéltárban, illetve a Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárában nézhetnek utána az adatoknak. Utóbbi intézményben a különféle anyakönyvek mellett a régi újságok gyászjelentései alapján is el lehet kezdeni a kutatást, 2019 ősze óta pedig bárki ingyen tájékozódhat felmenőit illetően.

A Győri Egyházmegyei Levéltár e-kutatás nevű fizetős szolgáltatása révén óriási adatbázis áll a rendelkezésre, melyből sok mindent ki lehet deríteni. Többek között a település nevét, az időintervallumot, az anyakönyv típusát, de még keresztlevél is előkerülhet, amely további hasznos információkat kínál.
A soproni levéltári anyagok többségét feltöltötték a FamilySearch nevű internetes oldalra, ezért akár otthonról is lehet tájékozódni, de a helytörténész szerint kár lenne kihagyni a régi dokumentumokban való kutakodás élményét.

A családfakutatás a felmenők feltérképezésén túl egyfajta önismereti tréningnek is tekinthető – állapította meg Pavlóczki Béla. A helytörténeti órákon az iskolások betekintést kapnak a rábaközi településeken élők mindennapjaiba, de a családfakutatás ennél valamivel több, mert nemcsak az adott területről, hanem az itt élt személyekről is pontosabb képet nyújt, ugyanis előfordul, hogy az anyakönyvvezető még az illető foglalkozását is feltüntette.

Az ősök, illetve utódok közötti kapcsolatok vizsgálata modern eszközökkel is történhet, hiszen rengeteg családfa kutató program és mobilalkalmazás áll a rendelkezésre.
– Tanárként nemcsak kiadom a diákoknak a feladatot, hanem én is részt veszek a munkában. Szüleim harmincadik házassági évfordulójára készítettem egy családfát, amin az évek múlásával mindig finomítottam valamit.
A családfakutatónak hasznos segítsége lehet a kb. 59 euróba kerülő DNS-vizsgálat. Pavlócki Béla aláveti magát a laborelemzésnek. A beküldött nyálminta százalékos arányban fogja elárulni az etnikai hovatartozását. A szolgáltatást már használt magyar emberek 82,6 százalékának génállományában kimutatták a balkáni etnikai csoporthoz való tartozást.

A genealógia olyan tudományág, amelyet sosem lehet lezárni, mert bármikor előjöhet újabb töredék információ. A kreatívabb diákoknak azonban még ennyi sem elég, mert a családfát kiegészítik fényképpel és szöveggel ellátott fotókönyvvel vagy névetimológiai vizsgálatba és címertervezésbe kezdtek.
Korábban arra is volt példa, hogy levéltári kutatás során komplett családi archívumra bukkantak a diákokkal. A történelemtanár tavaszra tervezi azt a levéltári órát, melyet Sopronban tartana meg, ahol a tanulók felmenőiről keresnének adatokat. Semmivel sem pótolható a felfedezés élménye, amikor a fiatalok 200-250 év távlatából látják tágabb családjukat, rokonaikat.