Fábián Janka írói névválasztásával nagymamájának szeretett volna emléket állítani, akitől mesemondó képességét is örökölte. A romantikus regények szerzője szerint a lírai művek létrehozója sokkal inkább vele született képesség birtokosa, mint műveltségének kamatoztatója.
Csornán az igényes irodalom és a magyar nyelv megőrzése érdekében szervezett ünnepi könyvheti programon – rendhagyó módon – nem könyvtáros, hanem Fábián Janka egyik lelkes olvasója beszélgetett az írónővel. Kertai Szilvia nagy rajongója az alkotó munkásságának, illetve könyveinek.
Az író, nyelvtanár megjegyezte: a Wikipédián róla megjelent adatok hellyel-közzel felelnek meg a valóságnak. Pest megyei származásából sosem csinált titkot, majd hozzátette: a Magyarország egyetlen harangöntödéjéről híres Őrbottyán nevű községben (ma már város) nőtt fel. Hivatalos fordítóként sosem dolgozott, az erről szóló információ véletlen elszólás miatt került a köztudatba, hisz nyelvtanári mivoltában írt át magyarra néhány szöveget. Fábián Janka nem szívesen nyilatkozik magánéletéről, mely szerinte egyébként sem tartogat nagy fordulatokat. Íróként könyveit sokkal izgalmasabbnak tartja. A romantikus könyvek szerzőjét Mezei Johanna néven anyakönyvezték, írói megszólítását Kisnémediben élt nagymamájától „vette kölcsön”, aki sajnos nem érhette meg unokája irodalmi sikereit. A németes hangzású Johanna, illetve most már magyarosított Janka testvérével, unokatestvéreivel sok időt töltött Némedi-patak völgyében elterülő településen.
A 19. század végét, 20. század elejét különösen kedvelő Fábián Janka történelmi családregényeit a szakma sorolta be a romantikus műfajba, de a művek szerencsére nem „csak” érzelmektől túláradó, szerelmes történeteket dolgoznak fel. A szerző történelmi háttérbe ágyazott, igényes szórakoztató regényeknek tartja alkotásait. Az ELTE egykori történelem szakos hallgatója nem sajnálja az írást megelőző alapos kutatómunkára fordított időt. Kiadványaival egyfajta hiánypótló munkát végez, mert nem a királyokat, grófokat és a küzdelmes csatákat helyezi a középpontba, hanem női szemmel, az emberi kapcsolatok szemszögéből dolgozza fel az elmúlt évszázadok vérzivataros eseményeit. Fábián Janka megjegyezte: történelmi regényeit az erősebbik nem képviselői is kézbe veszik.
Kis város, ahol ráadásul mindig fúj a szél – osztotta meg Pál Melinda Csornára költözése utáni első tapasztalatait a Rábaközi Televízióval.
A szervezők alaposan felkészültek a 2023-ban megrendezett beledi Márton-napi mulatságra. Rácz Árpádné intézményvezető megköszönte a Beledi Egyesített Szociális Központ munkatársainak és a segítőiknek a rengeteg ötletet, valamint a rendezvény színvonalas lebonyolítását.
Kis város, ahol ráadásul mindig fúj a szél – osztotta meg Pál Melinda Csornára költözése utáni első tapasztalatait a Rábaközi Televízióval.
A csornai önkormányzat folytatja a meglévő, de rossz állapotú parkolók felújítását és lehetőség szerint újakat is terveznek.
– Jézus Krisztus által olyan Istent ismert meg Luther Márton, aki megváltót küldött az ember számára, hogy ne kelljen a bűnei miatt aggódnia.
Kedves, aranyos gyerekek járnak a kapuvári Széchenyi 1/a osztályába, ahol vidám pezsgéssel telnek a „dolgos” hétköznapok.