Fábián Janka írói névválasztásával nagymamájának szeretett volna emléket állítani, akitől mesemondó képességét is örökölte. A romantikus regények szerzője szerint a lírai művek létrehozója sokkal inkább vele született képesség birtokosa, mint műveltségének kamatoztatója.
Csornán az igényes irodalom és a magyar nyelv megőrzése érdekében szervezett ünnepi könyvheti programon – rendhagyó módon – nem könyvtáros, hanem Fábián Janka egyik lelkes olvasója beszélgetett az írónővel. Kertai Szilvia nagy rajongója az alkotó munkásságának, illetve könyveinek.
Az író, nyelvtanár megjegyezte: a Wikipédián róla megjelent adatok hellyel-közzel felelnek meg a valóságnak. Pest megyei származásából sosem csinált titkot, majd hozzátette: a Magyarország egyetlen harangöntödéjéről híres Őrbottyán nevű községben (ma már város) nőtt fel. Hivatalos fordítóként sosem dolgozott, az erről szóló információ véletlen elszólás miatt került a köztudatba, hisz nyelvtanári mivoltában írt át magyarra néhány szöveget. Fábián Janka nem szívesen nyilatkozik magánéletéről, mely szerinte egyébként sem tartogat nagy fordulatokat. Íróként könyveit sokkal izgalmasabbnak tartja. A romantikus könyvek szerzőjét Mezei Johanna néven anyakönyvezték, írói megszólítását Kisnémediben élt nagymamájától „vette kölcsön”, aki sajnos nem érhette meg unokája irodalmi sikereit. A németes hangzású Johanna, illetve most már magyarosított Janka testvérével, unokatestvéreivel sok időt töltött Némedi-patak völgyében elterülő településen.
A 19. század végét, 20. század elejét különösen kedvelő Fábián Janka történelmi családregényeit a szakma sorolta be a romantikus műfajba, de a művek szerencsére nem „csak” érzelmektől túláradó, szerelmes történeteket dolgoznak fel. A szerző történelmi háttérbe ágyazott, igényes szórakoztató regényeknek tartja alkotásait. Az ELTE egykori történelem szakos hallgatója nem sajnálja az írást megelőző alapos kutatómunkára fordított időt. Kiadványaival egyfajta hiánypótló munkát végez, mert nem a királyokat, grófokat és a küzdelmes csatákat helyezi a középpontba, hanem női szemmel, az emberi kapcsolatok szemszögéből dolgozza fel az elmúlt évszázadok vérzivataros eseményeit. Fábián Janka megjegyezte: történelmi regényeit az erősebbik nem képviselői is kézbe veszik.
A magyar hadtörténelem egyik legnagyobb katasztrófájára emlékeztek Csornán
A doni áttörés évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést Csorna Város Önkormányzata, a Premontrei Prépostság és a Csornai Korona Polgári Együttműködési Egyesület a csornai Jézus szíve templom déli oldalánál lévő emlékműnél.
A magyar hadtörténelem egyik legnagyobb katasztrófájára emlékeztek Csornán
A doni áttörés évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést Csorna Város Önkormányzata, a Premontrei Prépostság és a Csornai Korona Polgári Együttműködési Egyesület a csornai Jézus szíve templom déli oldalánál lévő emlékműnél.
A doni katasztrófa emléknapja Beleden
Megemlékezéssel egybekötött koszorúzást tartottak a beledi II. világháborús emlékműnél. A 83 évvel ezelőtti eseményeket Árvai Eszter művelődésszervező idézte fel, majd ünnepi köszöntője után a 17.
Megemlékezés Kapuváron a doni áttörés évfordulója alkalmából
Emléktúra, kiállítás megnyitó, koszorúzás, városi megemlékezés, rendhagyó történelemóra Kapuváron.
Új év - új kezdet: A Rubato Band koncertje Csornán
A hagyományoknak megfelelően felejthetetlen koncerttel köszöntötte a Rubato Band a 2026-os évet.
Összefoglaló Kapuvár 2025-ben tartott utolsó testületi üléséről
Kapuvár város önkormányzatának képviselő-testülete 2025. december 16-án tartotta tavalyi utolsó ülését, melyen az alábbi napirendi pontokat tárgyalta: A képviselő-testület – a jövedelemhatárok felemelése miatt – módosította az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 17/2023.