Fábián Janka írói névválasztásával nagymamájának szeretett volna emléket állítani, akitől mesemondó képességét is örökölte. A romantikus regények szerzője szerint a lírai művek létrehozója sokkal inkább vele született képesség birtokosa, mint műveltségének kamatoztatója.
Csornán az igényes irodalom és a magyar nyelv megőrzése érdekében szervezett ünnepi könyvheti programon – rendhagyó módon – nem könyvtáros, hanem Fábián Janka egyik lelkes olvasója beszélgetett az írónővel. Kertai Szilvia nagy rajongója az alkotó munkásságának, illetve könyveinek.
Az író, nyelvtanár megjegyezte: a Wikipédián róla megjelent adatok hellyel-közzel felelnek meg a valóságnak. Pest megyei származásából sosem csinált titkot, majd hozzátette: a Magyarország egyetlen harangöntödéjéről híres Őrbottyán nevű községben (ma már város) nőtt fel. Hivatalos fordítóként sosem dolgozott, az erről szóló információ véletlen elszólás miatt került a köztudatba, hisz nyelvtanári mivoltában írt át magyarra néhány szöveget. Fábián Janka nem szívesen nyilatkozik magánéletéről, mely szerinte egyébként sem tartogat nagy fordulatokat. Íróként könyveit sokkal izgalmasabbnak tartja. A romantikus könyvek szerzőjét Mezei Johanna néven anyakönyvezték, írói megszólítását Kisnémediben élt nagymamájától „vette kölcsön”, aki sajnos nem érhette meg unokája irodalmi sikereit. A németes hangzású Johanna, illetve most már magyarosított Janka testvérével, unokatestvéreivel sok időt töltött Némedi-patak völgyében elterülő településen.
A 19. század végét, 20. század elejét különösen kedvelő Fábián Janka történelmi családregényeit a szakma sorolta be a romantikus műfajba, de a művek szerencsére nem „csak” érzelmektől túláradó, szerelmes történeteket dolgoznak fel. A szerző történelmi háttérbe ágyazott, igényes szórakoztató regényeknek tartja alkotásait. Az ELTE egykori történelem szakos hallgatója nem sajnálja az írást megelőző alapos kutatómunkára fordított időt. Kiadványaival egyfajta hiánypótló munkát végez, mert nem a királyokat, grófokat és a küzdelmes csatákat helyezi a középpontba, hanem női szemmel, az emberi kapcsolatok szemszögéből dolgozza fel az elmúlt évszázadok vérzivataros eseményeit. Fábián Janka megjegyezte: történelmi regényeit az erősebbik nem képviselői is kézbe veszik.
A Csornai Múzeum új időszaki kiállítása az aranyhímzés múltjáról és jelenéről
A Csornai Múzeumban június 20-án, a Múzeumok Éjszakája keretében nyílt meg az intézmény új időszaki kiállítása, amely az aranyhímzés múltját és jelenét mutatja be „Kezeik nyomán ragyog az arany” címmel.
A Csornai Múzeum új időszaki kiállítása az aranyhímzés múltjáról és jelenéről
A Csornai Múzeumban június 20-án, a Múzeumok Éjszakája keretében nyílt meg az intézmény új időszaki kiállítása, amely az aranyhímzés múltját és jelenét mutatja be „Kezeik nyomán ragyog az arany” címmel.
A Beledei Egyesített Szociális Központ nyári tábora
A Beledi Egyesített Szociális Központ évek óta tartalmas, szórakoztató nyári táborokat szervez a környékbeli gyermekek számára.
A magas vízhőmérséklet csökkenti a halak kapókedvét
Az egyes halfajok védelmét szolgáló horgászati tilalmi idők kivételével már júniusban és július elején is lehet horgászni a beledi horgásztavaknál.
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
Jótékonysági családi délután Kapuváron
Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.