Faluimázs a régi csúfolótörténetből: Kónyi bika harap ám!

A Rábaközben élő emberek nagyon jól ismerik, de szerintem az ország számos részén is hallottak a kónyi bika történetéről - fogalmazott Aller Imre. Akkortájt még verekedéssé is fajultak a gúnyolódások. A polgármester a népnyelvben falucsúfolóként elterjedt históriát szerette volna kedélyesebb formában megeleveníteni. A május 1-jei időpont választását az motiválta, hogy régen Szent György napján hajtották ki először a gulyákat a legelőre. A kónyi bikának két szóban terjedő története is van a faluban: Az egyik a toronyba felhúzott harapós állatról szól, amely a legenda szerint lelegelte a füvet, a másik pedig a Dika név kezdőbetűjének elhallásából fakadt. Utóbbi templomépítő kőművesmesterként vonult be a helyiek emlékezetébe, akit kosárban húztak fel a magasba, hogy befejezze a munkát. - Az utóbbi időben próbáltuk ezt oldani, és a  legendát a hasznunkra fordítani, faluimázst csinálni belőle - szólt a település vezetője. Utalt arra is, hogy Timaffy László néprajzkutató a kónyi csata feldolgozása kapcsán emlékezik meg a bika legendájáról. Az írásban szerepel, hogy a patás farkának a felhúzásával jelezték a veszélyt a helyieknek.
Aller Imre a majális idei újdonságai között említette a főzőversenyt, melyre  stílusosan csak marhahússal nevezhettek be a szakácsok. A nap további része is valódi meglepetést tartogatott, mert feldolgozták a kónyi bika történetét a megyében működő színjátszó csoportok, s ez alapján kellett eldönteni, vajon melyik a hitelesebb. Ugyancsak újdonságnak számított a félórás rodeolovas-bemutató. A polgármester nyíltan vállalja a kónyiakra ragadt falucsúfoló történetet, mondván, róluk szól: Ezen lehet megsértődni, lehet nevetni, de akkor is a hagyományaink része.