Gál Imre szüleivel tizen egynéhány éves koráig Miklósmajorban élt, majd a család úgy döntött, hogy Kapuváron telepednek le. Az autószerelő szakon végzett fiatal esti tagozaton szerezte meg a gimnáziumi érettségit. Ipari tanuló éveit a volt kapuvári gépállomáson töltötte, majd a Volán állományába került. A három éves sorkatonai szolgálat után

volt tanára átcsábította a helyi téeszbe, ahol a szerelőből hat hónap után gépkocsivezető lett. Az elnök sofőrje közel egy évtizeden át kitartott beosztása mellett, majd anyaggazdálkodóként hasznosította ismereteit.
Gál Imre a rendszerváltás előtti esztendőben egyéni vállalkozásba kezdett: a kapuvári téesz ebben az időszakban rossz pénzügyi helyzetben volt, ezért külsősökre bízták több hektár megművelését. Riportalanyunk közel 200 hektárt vett át a szövetkezettől, s ráadásul a szerencse is mellé társult, mert kevés ráfordítással jó tavaszi árpa termést sikerült elérnie. A Gál család a plusz jövedelmet aztán használt traktor vásárlására fordította, hogy ne csak bérgépekkel dolgozzanak. Igaz, a szántással meggyűlt a bajuk, de legközelebb már dupla akkora területen dolgoztak, ahova búzát és kukoricát is vetettek. Fortuna istennő és az időjárás megint a pártfogásába vette őket, így szép bevételre tettek szert. Az újabb munkagépek beszerzése után az egykori alkalmazott többedmagával kivált a téeszből, és ismét kibérelték a földeket, s valamennyit már meg is tudott vásárolni. Miért nem tulajdonolt ennél is több területet? Mert egészen egyszerűen ennyire volt pénze.
– A Kisalföld közepén mindent meg lehet termelni – dicsérte a Kapuvár környéki földeket Gál Imre, aki sorstársaihoz hasonlóan megküzd a belvízzel. A mezőgazdasági vállalkozó egyetlen zokszót sem ejtett, amikor az ágazatban való ténykedéséről kérdeztük: ha nem érné meg, nyilván letett volna róla, és már mással foglalkozna.

Az Európai Unióba való belépésünk a sok jó mellett számtalan megkötést is hozott magával – mondta el véleményét a gazda, akinek következő mondata nagyon „beszédes”: az osztrák-német mezőgazdaság a ’80-as években még a magyar mögött kullogott. Mi a helyzet mostanság? Gál Imre az osztrákok, a németek és az angolok által uralt hazai gabonapiacon értékesíti a termést. Gépesített cukorrépa bizniszéről elmondta, hogy miután bezártak az itthoni gyárak, rengeteget veszített rajta. A vállalkozó igazgatósági tag a cukorgyárak felélesztésére létrehozott Korona Szövetkezetben, melynek ténykedése során ezer akadályba ütköznek. A legnagyobb baj mégis inkább az, maguk az emberek sem hiszik, hogy lesz ebből valaha, valami. Szóban adták ugyan az áldásukat, de a cél eléréséhez csak a húsz százalékuk járult hozzá anyagilag.
Az első luxussal felszerelt Ikarus busz árán már Mercedest is kapott volna, de mivel magyarnak tartja magát, nem akart idegen márkával ékeskedni.
A több mint ezer hektáron gazdálkodó Gál Imre téeszes korában szerette meg a járműveket, hisz ekkoriban sofőrként is nagyon sokat utazott. Ismerősét kölcsönnel segítette buszvásárláshoz, viszont a törlesztés egy év után befuccsolt, ezért Gál Imrét pénz híján a járművel kártalanították. A vállalkozó eleinte egy volt volános nyugdíjasra bízta a fuvarokat, de közben neki is megtetszett a tevékenység, ezért lassan az idegenforgalmi utaztatással foglalkozó cégek is megismerték a nevét. Mióta a megyei közlekedési vállalat befejezte a különjáratok indítását, az egyre korszerűbb buszokat vásárló résztulajdonos előtt megnyílt a pálya. A lízingek és hitelek által megnövelt autóbuszpark olyan fiatal járműveket takar, amely Európa-szerte ritkaságnak számít. A hat 44 és 49 utas szállítására alkalmas nagybuszt kiegészíti a kisebb,
19 személyes jármű.
Az utazásszervezéssel járó apró-cseprő gondok még a mezőgazdaságban tapasztalt problémákon is túltesznek – fogalmazta meg az ágazattal kapcsolatos véleményét Gál Imre, aki utazási irodát is létesített. Az 1990-es években jobbára az ún. „bőrkabátos fuvarok” mentek, majd miután az emberek elteltek a nyugati cuccokkal, a történelmi és kulturális értékek fele fordultak. A kezdeti olasz utak után fellendültek a spanyolországi és görög kirándulások. A Gál-Busz Kft. alig győzi kielégíteni az igényeket tavasztól őszig. A mai kuncsaftkör a tehetősebb közép és idősebb generációból kerül ki, akiknek nem ennyire egy helyre koncentrálódik az utazási kedve. Gál Imre a több évtized alatt sem vetkőzte le sofőri mivoltát, ezért maga is a kormány mögé ül. Két fia viszont a mezőgazdaságba szállt be: egyikük a növénytermesztéssel foglalkozik, a kisebbik testvér pedig műszaki talentumát érvényesíti mindkét üzletágban. A kapuvári vállalkozó mentes minden egyéb szenvedélytől, és párjával így érzik teljesnek az életet. is a buszok menetidejét számolgatja,
Beküldés dátuma: 2013. 05. 22.
-
„Az én Természetem” - Babos Rita fotókiállítása Csornán
A csornai művelődési központ magyar fotográfia napja alkalmából rendezett évadnyitó kiállításán Babos Rita természetfotóit tekinthették meg az érdeklődők.
-
„Az én Természetem” - Babos Rita fotókiállítása Csornán
A csornai művelődési központ magyar fotográfia napja alkalmából rendezett évadnyitó kiállításán Babos Rita természetfotóit tekinthették meg az érdeklődők.
-
Pályaorientációs program Beleden
A Beledi Általános Iskolai is csatlakozott a Talent School programhoz, mely újfajta szemléletet jelent az oktatásban.
-
Minél több élmény és csornai siker fűződjön a tekecsarnokhoz!
Aki figyelemmel kísérte a Rábaközi Médiacentrum új csornai tekecsarnokról készült felvételeit, valamint írásos tudósítását, az láthatta, hogy valóban az ország egyik legmodernebb és legszebb tekézője készült el Csornán.
-
Zenés-táncos rendezvénnyel ért véget a nyár Csornán
A csornai Pántlika Táncegyüttes hetedik éve hív vendégeket, hogy velük közösen tánccal és zenével ünnepelje, búcsúztassa el a nyarat.
-
Elindult a 2025/2026-os tanév a kapuvári Páli Szent Vince Iskolaközpontban
Megkezdődött a 2025/2026-os nevelési-oktatási év Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvodában, ahol szinte már megszokott, hogy folyamatosan emelkedik a beiratkozók száma.