Szöllősi Imréné tudomása szerint, ha sikeresen veszik az akadályokat, és pozitív elbírálást kap az iskolafelújítási pályázat, akkor 65 millió fog a rendelkezésükre állni, melynek a 10 százalékát kell az önkormányzatnak előteremteni. A kívül-belül korszerűsödő iskolában a nyílászárókkal együtt kicserélik az iskola előtetőjét, külső szigetelést, új színezett vakolatot kap az épület, valamint kerékpártárolót, parkolót és járdát is építenek. Belül felújítják a műpadlókat és cserélik a bútorokat.
A gyerekek egyébként 1981 januárjában vették birtokukba a bágyogszováti új iskolát. Szöllősi Imréné igazgató akkor éppen nem tanított, mert nagyobbik fiával volt otthon gyesen, de örömmel figyelte, amint beköltöztek a tanulók a szép intézménybe. Azóta persze sok változáson esett át az iskola. A kezdeti párhuzamos osztályok megszűntek, és ezzel együtt csökkent a létszám. Lassan két éve már, hogy Szöllősiné az iskola élére állt, valamint annak is két esztendeje lesz, hogy csatlakozott hozzájuk Rábapordány, így a tagiskola révén gyarapodott a tanulók száma. Az intézmény vezetője egyébként matematika-fizika szakos pedagógusként végzett, később technika szakos tanári diplomát szerzett, majd kétéves oktatásinformatikus képzésen vett részt. - Nagyon régóta dolgozom itt, ezért számomra fontos az épület esztétikája és az itt folyó oktató-nevelő munka egyaránt - mondta az igazgató, aki az intézmény eszközeivel sincs maradéktalanul megelégedve.Szeretnék, ha interaktív táblával gazdagodna az iskola, de a 2008-ban beadott pályázatot újra kellett fogalmazniuk, így jelenleg várják annak elbírálását. A kompetencia alapú képzés lebonyolításához a pedagógusok továbbképzéseken vettek részt. A 188 fős bágyogszováti iskolába a helyieken és a tagiskola tanulóin kívül bodonhelyiek, kisbabotiak, rábaszentmihályiak is érkeznek, de ketten Csornáról járnak át.
Mivel Szöllősi Imréné szívéhez a matematika áll a legközelebb, ezért először a reál tantárgy eredményeiről beszélt. A Hunyadi-gimnázium által szervezett körzeti matematika versenyen Babos Csaba ötödikes tanuló második helyezést ért el, de ugyanígy szerepelt a kb. 300 diák részvételével megrendezett kunszigeti megmérettetésen. A kónyi kistérségi sportvetélkedőn összesen 16 érmet sikerült megszerezni, melyek között számos első helyezés is volt. Rendszeresen részt vesznek a Holenda Barnabás matematikaversenyen, a Simonyi Zsigmond helyesíró-versenyről pedig a megyei fordulóba jutott az iskola egyik tanulója.
Szöllősi Imréné a szülők szerepét hangsúlyozta, amikor arról beszélt, hogy az ő segítségük nélkül nem tudnák a sok megszokott programot lebonyolítani. Hagyományossá vált a szeptemberi kerékpártúra és a téli adventi vásár. Ahogy a település életében is az egyik legfontosabb esemény a falu karácsonya, így az iskola is örömmel vesz rajta részt. Minden évben sokan jelentkeznek a színházlátogatásra, az alsósokat külön busz szállítja a győri bábszínházba. A Napsugár Művészeti Iskola két csoportot is működtet Bágyogszováton, ezek közül az egyik társas-, a másik pedig néptánc.
Sok a tennivaló még a tanév vége előtt az iskolában. A nyolcadikasoknak a legfontosabb a továbbtanulás, de többeket fog érinteni a május végi kompetenciamérés. Az igazgató az örömteli események közé sorolta a gyereknapot, a közös kirándulásokat, a ballagási ünnepséget, és remélhetőleg a bizonyítványosztás is sokaknak megelégedést hoz majd.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.