Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte a Csornai Napközi Otthonos Óvoda

Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte a Csornai Napközi Otthonos Óvoda. Dr. Bónáné dr. Németh Katalin beszédében a személyes példamutatás jelentőségét hangsúlyozta, hiszen a kisgyermek feltétel nélkül elfogad mindent attól a személytől, akihez érzelmileg is kötődik.

A legtöbb embernek felnőtt korára csak apró emlékfoszlányok maradnak meg az óvodai évekről, hiszen nem tudjuk felidézni kedvenc játékunkat, de az érzéseket, az intézményben szerzett élményeket örökre megőrizzük a szívünkben. Az óvónénik és a dadusok áldozatos, türelmes munkája megértő, támogató környezetet teremt a gyermekek számára.
– Nevelni csak hitelesen lehet. Azzal a példával kell gyermekeink előtt járnunk, amilyen mintát szeretnénk, hogy elsajátítsanak. Hiába kérjük a kicsit, hogy ne legyen indulatos, ha mi magunk nem, vagy csak nehezen tudunk higgadtak, türelmesek maradni. A személyes példa a legjobb tanítómester – fogalmazott dr. Bónáné dr. Németh Katalin. Óriási felelősség szülőnek, pedagógusnak lenni , de a tárgyi feltételek megteremtése az önkormányzat felelőssége – tette hozzá a polgármester.
Dénes Sándorné 1977-ben vállalta el a csornai óvoda vezetését. Jól képzett, fiatal munkatársakat választott maga mellé. Egy év múlva elindult a csornai Hunyadi János Gimnáziumban az óvónőképzés, melyhez a szombathelyi iskolától kaptak szakmai segítséget. 1979-ben beköltözhettek a várva várt új óvodába. Az egykori óvodavezető 1995-ben visszavonult, de nyugdíjas korában sem szakadt el teljesen az intézménytől, mert az ünnepek alkalmával szívesen találkozik az egykori és a mostani kollégákkal.
– A mai nap születésnap, 40. születésnapja óvodánknak. E negyven év büszkén vállalható múltat jelent. Az ünnep perceiben felidézzük az elmúlt négy évtized sok-sok emlékét, mely kellemes élményeket idéz bennünk – fogalmazott Póczik Tamásné, aki 1987-től 1991-ig maga is a Bóbita óvodából indult el az óvodapedagógiai képzés útján. – Megható érzés ma ennek az óvodának vezetőjeként köszöntőt mondanom. Kollégái nevében kijelentette: felelősségteljes munkájuk alapja a gyermekek maximális tisztelete. A családi nevelést kiegészítve sok-sok szeretettel, empátiával nevelik a felnövekvő nemzedéket. A hagyományok tisztelete, a nagyszülők hátrahagyott értékeinek megbecsülése mellett a „jövőt tartják a kezükben”.