Örülhet a szakmunkásképzőben huszonöt éve tanító
Göncz Tibor, hogy ilyen korrekt módon történt a csere és közvetlen elődje, Kertész Károly segítségével vehette át a vezetői széket. Oktatással kapcsolatos első pozitív élményeit a hanságfalvai általános iskolában szerezte. Később, a mosonmagyaróvári gimnázium reál tagozatos

osztályában sem ment el a kedve a matematikától, pedig a tanrend szerint heti hét alkalommal foglalkoztak ezzel a tárggyal, s mellette elég sűrűn a fizikával.– Bármilyen megdöbbentő, nekem ebből a két tárgyból mindig jobb jegyeim voltak – mondta a pécsi főiskolán végzett matematika-fizika szakos tanár, aki a csöglei általános iskolában kezdte pályafutását, s később innen Rábatamásiba folytatta. Az alsósoktól kezdve a felsősökig jól kiismerte ezt a korosztályt, és szaktárgyain kívül mással is foglalkozott, mint például a technikával. Utóbbiról azt gondolja, hogy akkoriban hasznos és jó dolog volt.
Göncz Tibor 1986-ban került a csornai ipariba, mely akkor a kapuvári szakmunkásképzőhöz tartozott. Abban az időszakban a szakképzés még három évfolyamon zajlott, majd az iskola egy évre átkerült a Csukáshoz, ezután pedig önálló intézmény lett. Kovács Gyula halála után Kertész Károly lett az igazgató. A matematikai-fizika szakos tanár kipróbálhatta magát az említett három, de a kettő plusz három és kettő plusz kettő évfolyamos képzésekben is. – A kilenc-tizedik osztályosoknak általában közismereti, és a bekövetkező változások miatt később a természettudományi tárgyakat tanítottam – közölte a nemrég kinevezett igazgató, akinek magasabb beosztásából fakadó első teendői közt lesz minden bizonnyal, hogy három nyugdíjba vonult kollégája helyét pótolja valakivel. A köztudatban az terjedt el, hogy rengeteg pedagógus van állás nélkül, ennek ellenére nem tolongtak a felkínált helyekért – mondta Göncz Tibor. Jelezte, hogy radikális változást nem tervez, ezért a jól bevált hagyományokat megtartja, tehát továbbra is oktatni fogják a szolgáltatási szférához közelálló tárgyakat. A valószínűség szerint két év múlva beinduló duális képzés viszont hoz új dolgokat, mert a mostanihoz képest csökken a közismereti anyag, és már a kilencedik osztályban megkezdődik a szakmai tárgyak tanítása és a gyakorlat. A Kossuth Lajos Szakiskola öt évre megválasztott igazgatójának ez sem lesz túl nagy meglepetés, hiszen az 1980-as években már bevezették ezt a formát a magyar oktatásügyben, csak most újból visszatérünk hozzá.
Beküldés dátuma: 2011. 08. 17.
-
Az egy célért mozduló, tettekre is hajlandó márciusi ifjakra emlékeztek Kapuváron
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
-
Az egy célért mozduló, tettekre is hajlandó márciusi ifjakra emlékeztek Kapuváron
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
-
Nagy emberek a múltból - Soós Géza mezőgazdászi és közéleti tevékenysége
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
-
A bátor márciusi ifjakra emlékeztek Beleden
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
-
Tisztelgés a márciusi hősök emléke előtt
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
-
Sopron vármegyei nemzetőr csákó a Csornai Múzeumban
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.