Aktuális televízió, újság, rádió és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hallgasd a Rábaköz Rádiót online a weboldalunkon!
Hirdetés

Ha a felnőtt nyitott, a gyermek rögtön a partnere lesz

Beleden általában február első hetében tartják az óvodások farsangi mulatságát, melyet szülői értekezlet előz meg. Nem kevésbé izgalmas a felkészülés időszaka, amikor feldíszítik a csoportszobákat. A gyerekek is tisztában vannak a téltemető vigadalom  lényegével, vagyis, hogy alig várják a tavaszt. A lányok és a fiúk otthonról hozzák a finomságokat, és mindenki jelmezt ölt magára. A tornaszoba már feldíszítve várja a csemetéket, akik részére minden évben más meglepetésműsort állítanak össze az óvónők. A nagycsoportosokból álló “Aranyalma”tehetséggondozó közösség tagjai idén első alkalommal léptek fel kisebb társaik előtt, és előadásukkal a régi farsangi szokásokat elevenítették fel. Gerencsérné Németh Erika kilenc éve vezeti az óvodát, tehát elég tapasztalatot gyűjtött a téltemető mulatságokról. Úgy vette észre, hogy nem csökkent a rendezvény iránti érdeklődés. Munkatársaival maguk is készítenek jelmezeket, hogy  egyetlen gyermek se maradjon maskara nélkül.
Az óvodások rendre megemlékeznek  nemzeti ünnepünkről, továbbá a tavaszi nyílt napokon az érdeklődők betekintést nyerhetnek az intézmény mindennapjaiba. Az óvodavezető szerint nagyon aktívak a szülők, mert megpróbálják szabaddá tenni magukat, hogy részt vehessenek a programokon. A következő nagy esemény a húsvét, melyre szintén felfokozott örömmel készülnek, mert ezt a napot élő nyuszik társaságában tölthetik a gyerekek.

- Ötödik-hatodik osztályos korom óta tudatosan készültem pedagógusnak - mondta a kicsi korában a szerepjátékokhoz vonzódó logopédus, aki kiváló alsós tanítói által szerette meg hivatását. Kedvességük és következetességük örök életre nyomot hagyott benne. - Kiemelném a nevelést, ami mai világunkban egy kicsit elsikkad és háttérbe szorul, pedig érezzük, hogy egyre nagyobb szükség lenne rá. Diákként a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium biológia-kémia tagozatos osztályába n szintén nagyszerű tanárai voltak, és persze nagy kedvence volt a magyar nyelv és irodalom óra.  Továbbtanulásának évében épp egyik felsőoktatási intézményben sem indult az említett reál szakpár, ezért a budapesti Bárczi Gusztáv-főiskola biológia és magyar felvételije mellett döntött. Németh Imréné édesanyja konyhalányként dolgozott a soproni siketek általános iskolájában, ahol olyan élményeket szerzett, melyek tovább fokozták az akkor még önbizalom hiányos lányában a gyógypedagógia iránti érdeklődést. Első munkaköre a hűség városába vezette, pontosabban a Tóth Antal Általános Iskolába. Mesélőnk épp gyesen volt kisfiával, amikor 1984 végén a beledi művelődési ház akkori vezetője azzal a problémával kereste fel otthonában, hogy a környéken sok a beszédhibás gyermek. A fiatal logopédus elvállalta a megbízást, és heti két alkalommal foglalkozott a kicsikkel. Akadályozott beszédfejlődés, dadogás, hadarás, pöszeség, és kevésbé súlyos hibák, mint az artikulációból adódó problémák, mind-mind felmerültek Németh Imréné pályafutása során. Az Agyagosszergényből származó szakember napi hetven kilométert ingázik lakó- és munkahelye között. A kötelező óraszám felét az óvodában, másik részét pedig az iskolában tölti. Délelőttönként a beledi óvodában, illetve heti egy alkalommal Dénesfán, másik napon pedig Rábakecölön dolgozik, a délután viszont a diákoké.  Tevékenységének sikere csapatmunka eredménye, ami  a szülő, a gyermek és a logopédus együttműködésén alapul. A pedagógus megjegyezte: a mai gyermekek sokkal kevésbé vannak rákényszerítve arcizmaik intenzív mozgatására, mert csökken az anyatejjel táplált csecsemők aránya. Amit minden szülőnek és nagyszülőnek érdemes megjegyezni: - Ne mi szálljunk le a gyermek szintjére, hanem a gyermeket hozzuk felfelé - érvelt a tiszta beszéd mellett a logopédus, aki állítja: mindent nevezzünk néven, és kerüljük a gügyögést.  Napjainkban különösen a tanulási nehézséggel, valamint az írási és olvasási zavarral küzdő fiatalok száma emelkedik.
A logopédiai hivatás talán legszebb része, amikor a korábban nem beszélő, gátlásos kisgyermek végül mégis megszólal - nyilatkozta a gyógypedagógus, akinek elmondása szerint elsődleges célja a következő: a gyerekek úgy menjenek iskolába, hogy helyesen, tisztán és szépen beszélnek, valamint kommunikációs készségük elérje azt a szintet, amivel megfelelő emberi kapcsolatokat tudnak teremteni saját társaik és a felnőttek körében.

Beküldés dátuma: 2011. 03. 16.

Kapcsolódó hírek

További hírek

Hirdetés