Hangulatos dekorációk Beled központjában

A vicai származású Tuba Lászlóné büszkén beszél arról a városrészről, ahol a gyermekkorát töltötte, és azóta is szívesen visszajár ide. A sárvári gimnázium után a soproni óvónőképzőbe került. A főiskola befe-jezését követően az osli intéz-ménybe vették fel, ahol munkatársaival szinte mindent a nulláról indítottak; 1970-ben pedig Kapuvárról visszakerült Beledre. Pályafutásának 38 évéből 15 esztendőn át óvodavezetőként dolgozott, közben a környékbeli integrált intézmények irányítását is ellátta. A ‘70-es, ‘80-as években megszokott volt, hogy egy-egy csoportban harminc csemetével foglalkoztak, s nagyon jól működött a szülő-gyermek-óvónő hármas kapcsolat.
Tuba Lászlóné fiatalasszonyként még nem vett részt a beledi közéletben, mert minden erejével a családjára és munkájára összpontosított. A beledi óvoda élére 1987-ben pályázat útján került. Jónak tartotta annak idején, hogy megjelent az óvodában a hagyományok ápolása és a hazaszeretetre nevelés, ezért örülne, ha újból erőre kapna napjaink pedagógiájában.

– A Beled Jövőjéért Egyesületet 2008 novemberében alakítottuk meg azzal a céllal, hogy tenni akaró helyieket toborozzunk. Akkoriban a huszonévesektől kezdve egészen a hetvenedik esztendejüket taposó emberek is közénk tartoztak – fogalmazott az alapítvány elnöke, aki hozzátette: az egyesületi tagokra bármikor számítani lehet. A társaság nagyon vegyes, mert  fizikai dolgozók, pedagógusok és egyéb főiskolai végzettséggel rendelkező emberek alkotják. Az egyesület nevéhez köthető a Millenniumi emlékmű elkészíttetése és gondozása, továbbá a Füzes utcai körforgalom környékének parkosítása, de rendszeresen közreműködnek a város életét meghatározó programok lebonyolításában is. Tavasszal a település parkosításában veszik ki a részüket.

A tősgyökeres beledi Wetzerné Bödecs Györgyinek családja a városhoz kötődik. A fiatalasszonynak kisgyermekként Tuba Lászlóné volt az óvónője, s maga is ezt a hivatást választotta. – Amikor ide kerültem 1991-ben,  Kati néni a szárnyai alá vett – mesélte pályafu-tásának kezdetét a beledi hölgy, aki iskolás évei alatt kezdett szabadidejében különböző kreatív tevékenységgel foglalkozni. Óvónőként is jó hasznát veszi ötleteinek és kézügyességének, hiszen a kreatív alkotás kiegészíti a gyermekek mindennapjait. A kicsik nagy buzgalommal készültek a beledi tavaszi fesztiválra, és örömmel fogadták a “nyuszit”. Mihalkovitsch Gertrúd invitálta az egyesületbe Györgyit, s mint a legfrissebb tag, a természet megújulása alkalmából  “meserétet” varázsolt a város központjába. A téma után következett az alapanyagok kiválasztása, majd a formák megfestése. Az alkotást szívesen fogadták a helyiek, de a legnagyobb elismerést a gyerekektől kapták, akik szüleikkel boldogan játszanak a dekorációval színesített parkban.