A beledi általános iskola idén is indult az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett „Határtalanul!” pályázaton. A hetedikesek
tanulmányi kirándulása magyarlakta területekre irányult.
A magyar történelmi és kulturális kincsek nyomában Horvátországban című program keretében huszonnyolc beledi és kilenc mihályi tanuló négy napot töltött a szomszédos országban.
– Csodálatos út volt, nagyon sok gyermek most látta először a tengert – mondta Zsiray Dénesné, aki már járt Horvátországban, de Fiuméban és Abbáziában még nem. A pedagógus szerint legközelebb is meg kell pályázni ezt a lehetőséget, mert a tanulók közül sokan nem jutottak volna el ezekre a csodálatos helyekre. A belediek horvátországi magyar gyerekekkel találkoztak és ellátogattak egy magyar iskolába is. A nyilatkozó tanítónő az egész útból Abbáziát emelte ki, mely szerinte nem véletlenül volt egykori magyar hírességeink kedvelt üdülőhelye is.
Bendekovics Máté korábban a Vir szigeten nyaralt szüleivel. A hetedikes fiúnak a történelmi helyszíneken kívül maga a tenger tetszett leginkább. A víz kicsit hideg volt, de mégis más élményt nyújt, mint hazai tavaink. Kiskőszegen megnézték a partizán emlékművet, ahonnét nagyon szép kilátás nyílt a Dunára. Tettek egy sétát a Kopácsi-rét Természetvédelmi Parkban, ahol fapallókon keltek át a mocsaras terület felett. Impozáns látványt nyújtott Eszék vára, ahonnét rápillantottak a Drávára.
Eőry Eszter először járt Horvátországban. A második napon Csúzán ébredtek, ahonnét elindultak Laskóra, a helyi általános magyar–horvát iskolába. A diákok a két nyelven kívül angol és német közül választhatnak, középiskolában pedig mind a négy nyelvvel foglalkoznak. Zágrábba jó három órás utazással értek oda, ahol bementek a Szent László által alapított gótikus székesegyházba. A fiatalok az egyórás kimenőt is hasznosan töltötték, így ez idő alatt is sok szépet láttak. Rijekát másnap két és fél órás utazással érték el, a fiumei kikötőhöz pedig gyalogosan érkeztek.
Barabás Laura első ízben utazott Horvátországba. A hetedikes lány elmesélte, hogy negyedik nap megkoszorúzták a Zrínyi emlékére felállított obeliszk másolatát Felsőzrínyifalván. A csáktornyai várudvaron viszont az eredeti emlékoszlopnál tisztelegtek. A horvát–szlovén határon átjutva a magyarlakta Lendvára utaztak, ahol szintén felmentek a várba. A Szentháromság kápolnában a legendás Hadik Mihály múmiáját tekintették meg. Laura hazaérkezvén a tengerpartól beszélt szüleinek a leglelkesebben, hiszen az Adria kékségénél jobban semmi sem nyűgözte le.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.