Helyre kellene állítani a falvak valódi szerepét

2010-től megháromszorozódott a helyi termelői piacok száma, de még mindig nem éri el a 300-at. A kormányzat szándéka, hogy a következő választási ciklus végére 3200-ra nőjön ezek száma, vagyis hazánk valamennyi településén eladható legyen a gazdák portékája.

Az iskolagyümölcs-program kiváló példája annak, hogy a Földművelésügyi Minisztérium – az anyagi erőforrásokat sem kímélve – milyen sokat tesz a hazai termékek népszerűsítéséért. Az intézmények mellett az egyéni vásárlókat is arra ösztönzi, hogy az import termékek helyett az itthoni zöldséget, gyümölcsöt fogyasszák – hangsúlyozta Gyopáros Alpár a tizenötödik alkalommal megrendezett Hanság Zöldség Napja alkalmából.
A legfrissebb statisztikai adatok is azt mutatják, hogy jó perspektívában van a magyar gazdaság, azon belül a mezőgazdaság.
– A következő kormányzati ciklus egyik célkitűzése az együttműködés erősítése. Nem lehet magára hagyni a termelőket – mondta Nagy István. A Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette: szeretnék, ha Magyarország mind a 3200 településén működne helyi termelői piac.
A mezőgazdaság problémája, hogy szegmensekre szabdalt, ráadásul a különböző érdekcsoportok szembe is fordultak egymással.
– Ez így nem jó! Egy földünk és egy erőforrásunk van, és ráadásul korlátos. Szükség van minden talpalatnyi föld megművelésére, mert nem lehetünk sikeresek, ha nem tudunk minden egyes termelőnek olyan perspektívát mutatni, amellyel neki érdemes a következő esztendőben is metszeni, permetezni, kapálni és ültetni – fogalmazott a miniszterhelyettes, aki szerint a kerteknek az önellátást kellene szolgálnia.

Elherdált erőforrások: a falusiak nem használják ki a kert „aranyát”, hanem helyette parkosítanak.
Nem méltó a falusi léthez, ha a gazda csak füvet nyír, gyönyörködik a fenyőfákban és a nagyáruházban szerzi be a paradicsomot és a paprikát. Ez a helyzet nem más, mint a magyar erőforrások elherdálása. Több százezer hektárnyi termőterület van a hazai kertekben, ami kihasználatlan – jegyezte meg Nagy István, majd elmondta, hogy a nemrég megnyílt két vidékfejlesztési pályázat összesen 16,48 milliárd forintot biztosít a helyi termelői piac létrehozására, mely ha már működőképes, idővel fejlesztésre szorul, ami magában foglalja azt is, hogy a kertekben és kisgazdaságokban előállított termények jelenjenek meg a közétkeztetésben.
– Amikor az a célunk, hogy az összes élelmiszer áfája a lehető legkisebb legyen, nemcsak azt vetíti előre, hogy nagyobb a fogyasztás, és több pénz marad a családoknál, de egyenlőbb a verseny, tehát muszáj azonos feltételeket teremteni a gazdáknak. Valóban csak a tudás vagy az adottság közti különbség legyen a gazda és gazda között – fogalmazott Nagy István.