Aktuális televízió, újság, rádió és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hallgasd a Rábaköz Rádiót online a weboldalunkon!
Hirdetés

Híres kapuváriak arcképcsarnoka

Az „Arcképcsarnok” a kapuvári Rábaközi Muzeális Kiállítóhely új állandó kiállításának részét képezi. A 2011 és 2013 között minisztériumi támogatással berendezett terem szakmai munkálatait a Soproni Múzeum végezte.

A kapuvári vár külső felújítása és a kiállítóhely 2013-as önkormányzati kezelésbe vétele miatt a kiállításnak helyet adó árkád átalakítására megkésve került sor. Az Arcképcsarnok végül – az eredeti forgatókönyv szerint – 2014 őszére valósult meg – tájékoztatta televíziónkat Csiszár Attila muzeológus.


A teremben elhelyezett tablókon azon személyek életrajza és arcképe kapott helyet, akik munkásságukkal hírnevet szereztek a városnak.
Dr. Lumniczer Sándor 1821-ben született Kapuváron. 1848 augusztusában belépett a magyar honvédseregbe, ahol 1849 júniusától a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnöke volt. A fegyverletétel után büntetésből az osztrák hadsereghez betegápolónak sorozták be. Munkássága felölelte a korabeli sebészet csaknem minden ágát. Az általa konstruált és róla elnevezett érfogót a sebészek ma is használják. 1892-ben hunyt el Budapesten. A Fiumei úti temetőben az 1848-as hősök között található sírját a hálás utókor kegyelettel ápolja.

Báró Berg Gusztáv 1828-ban született Szászországban. 1870-től az Agricola bérlőtársaság igazgatójaként, később egyedüli bérlőként gazdálkodott az Esterházy hitbizomány kapuvári uradalmában. Komoly beruházásokat hajtott végre az intenzív gazdálkodás megteremtése érdekében. Jelentős szerepe volt a 19. század végi Kapuvár fejlődésében. Anyagilag is támogatta a kórház, a polgári iskola és a kisdedóvó alapítását. 1903-ban halt meg, a kapuvári temetőben pihen.
Szigethy Attila1912-ben született Kapuváron. 1939-től tagja volt a Nemzeti Parasztpártnak, amelynek előbb a kapuvári, majd 1947-ben Sopron megyei titkárává, illetve elnökévé választották. Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik vezető politikusa volt. 1956. október 26-tól a Győri Nemzeti Tanács, majd október 30-tól a Dunántúli Nemzeti Tanács elnökeként tevékenykedett. 1957. május 3-án letartóztatták. Augusztus 12-én, máig tisztázatlan körülmények között vesztette életét. Sopronkőhidán jeltelen sírba temették el. 34 év multán, 1991. március 21-én helyezték végső nyugalomra szülővárosa temetőjében.

Mihálka Jenő 1916-ban született Babócsán. A Kapuvári Gimnázium alapítója és első igazgatója, a helyi fúvószenekar megszervezője és évtizedekig karnagya volt. A város kulturális életében szerzett elévülhetetlen érdemeiért 1981-ben Pro Urbe Kapuvár díjat, 2000-ben pedig díszpolgári oklevelet kapott. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata 2002-ben a legmagasabb megyei kitüntetésben, a Győr-Moson-Sopron Megyéért Kék Szalag Kitüntető Címben részesítette. 2009-ben hunyt el Kapuváron.
Pátzay Pál szobrász, művészpedagógus, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész 1896-ban született Kapuváron. Emberi figurákat megörökítő köztéri szobrait, kisplasztikáit, érmeit és domborműveit egységes, klasszicizáló stílus, plasztikus, mértéktartó formanyelv, sima felületek és bensőséges, közvetlen hang jellemzi. 1979-ben hunyt el, hamvai szülővárosa temetőjében pihennek.

Kerényi Olaf Kránitz Lajos néven született Kapuváron, 1912-ben. Középiskolai tanulmányait a szombathelyi premontreieknél kezdte, majd Pannonhalmán, a bencés gimnáziumban fejezte be, ahol 1931-ben belépett a rendbe. 1937-ben szentelték pappá. 1938-tól Pápán magyar-latin szakos tanár volt. 1944-ben tábori lelkészként kórházi szolgálatra hívták be. Hadikórházával együtt került nyugatra. 1947-ben érkezett Brazíliába, Sao Pauloba, ahol 1963-tól 1977-ig a magyar kolónia Szent István Egyházközségének főlelkésze volt. Sao Pauloban hunyt el 1977-ben.

Beküldés dátuma: 2015. 04. 21.

Kapcsolódó hírek

További hírek

Hirdetés