A hód nem válogat, még az elhagyott horgászbotot is beépíti várába orsóstól, mindenestől. Az őket lefülelő halőr reggel hat óra után szembesült a látvánnyal, de az emlős sem rest, elrejtőzik a víz alatt, hogy aztán tíz méter távolságban újból a felszínre ússzon.
Hat-hét éve hódok lepik el a beledi horgásztavakat. A kéretlen látogatók a Rába helyett választják életterüknek a kisebb, álló vízfelületeket. A vízi életmódhoz hozzászokott egyedek kedvenc tápláléka a nyárfák kérge, melyből nagyon sokat elfogyaszt. Horváth József szerint az állatok egyre többen lettek, amivel egyenértékűen nőtt az általuk okozott kár is. A rágástól meggyengült növényzet nem sokáig bírja, és többnyire a szél fejezi be a megkezdett munkát, mert valamilyen irányban eldönti a több méter magas fákat. A halőr úgy tippelte, hogy a kifejlett példányok több mint 80 cm-esek és húsz kilogrammnál is nehezebbek lehetnek. Jó maga háromtagú családot látott nemrég a környéken, de az esténként horgászók hat-hét egyedet is láttak egyszerre.
Mikor az eredeti hódvár mellől balesetveszély miatt elszállították a kidőlt nyárfát, megsérült a folyosórendszer bejárata, amit az állat lakhatatlannak „minősített”, mert odébbállt, és a tó öblösebb szakaszán újjáépítette otthonát.
Horváth József elmondta: A barna bundájú rágcsálók ellen csak úgy lehet védekezni, ha körbekerítik a megmenteni kívánt fák törzsét. A halőrnek feltűnt, hogy a hódok a szerves polimerekkel nem szimpatizálnak, mert meg sem kísérlik körberágni a műanyaggal bekötözött fákat, pedig a fogai biztos elbírnák a kevésbé ellenálló anyagot.
A hód köztudottan védett állat, de Horváth József szerint már az is megbánhatta, aki az első egyedeket betelepítette hazánkba.
Egyre több fórumon szóba kerül, hogy milyen extrém esetek alakulnak ki az iskolai közösségekben.
A Soproni Szakképzési Centrum Berg Gusztáv Szakképző Iskola keresztféléves képzést indít 2025 márciusától felnőttek számára.
Egyre több fórumon szóba kerül, hogy milyen extrém esetek alakulnak ki az iskolai közösségekben.
Gyertyaszentelő ünnepséget tartottak a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskolában.
Az iparszerű mezőgazdasági termelés nem kedvez a vadállománynak, de a legfeltűnőbb változás az énekesmadarak életmódjában figyelhető meg – mondta Molnár István.
A Kisalföldi ASzC Csukás Zoltán Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola idén is a mezőgazdasági és erdészeti, valamint a gépészeti ágazatban kínál továbbtanulási lehetőséget a nyolcadikos diákoknak.