Horváth Csenge első önálló tárlata Csornán

Horváth Csenge munkáit egykori tanára a változatos, a sokrétű és a színes szavakkal jellemzete. A festészeti alkotások a szakma pontos ismeretéről, valamint saját stílusának útkeresésről tanúskodnak – hangzott az alkotó első önálló kiállításának csornai megnyitóján.

Olyan pályakezdő, ígéretes tehetség mutatkozott be nemrég a csornai művelődési központ kiállítótermében, akiről volt tanára kijelentette: művészete egyelőre nem köteleződött el egyetlen izmus mellett sem, de érdemes lesz figyelemmel kísérni várható kibontakozását.
A Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnázium festő szakos tanulója Selényi Károly grafikus művész osztályában kezdte a rajzolás alapjaival való ismerkedést. A lány a kezdeti nehézségeken túllendülve hamarosan a legjobb portrékkal hívta fel magára a figyelmet.
A jó karakterérzékkel megáldott fiatal művész ma is kedveli a arcképeket. Az „Ami nekem” című kiállítás sokrétű tanulmányrajzait, kreatív alkotásait a nézők figyelmébe ajánló Selényi Károly a végzős diák kedvelt technikái közül kettőt is kiemelt: az akvarellt és az anilin festést. Utalva az eddigi gimnáziumi évekre, a grafikus művész megjegyezte: – Innen startot véve, töretlenül haladt előre és bontakozott ki, aminek eredményeit láthatjuk a kiállításon. Csenge egykori mestere szerint a végzős diák napjainkban az útkeresés idejét éli meg, de ha lesz elég türelme és kitartása, el fogja érni céljait.

Az agyagból előállított, arany színű akril  festékkel bevont koponya meghaladta a várakozásokat, és annyira jól sikerült, hogy tanára azt javasolta, mindenképpen őrizze meg az alkotó.
Csenge bemutatta azt a festményét, amelyet a legközelebb érez a szívéhez. A portré átlagos, megszokott akvarell önarcképnek indult, de amikor kezébe kerültek a színek, egyre jöttek az ötletek, és nem bírt ellenállni a kísérletezésnek. Meglátása szerint a kép nem annyira arcvonásainak hű mása, sokkal inkább lelkének belső rezdüléseit érzékelteti.