Horváth vendéglő és panzió Rábapordányban

A vállalkozó 1986-ban fejezte be a soproni vendéglátóipari szakközépiskolát. A fiatalembert első munkahelye Győrbe irányította, ahol a jelenleg működő üzletlánc győri gyorséttermének elődjénél dolgozott, de mivel leszerelése után megszűnt a Hungária nevű cég, a csornai Korona étteremben folytatta pályafutását. - Közben jött a rendszerváltás, a Koronát is magánosították. Akkor a Fehérbarát, jelen pillanatban a Palota kávézóba (szerk.: Időközben ez is bezárt)kerültem, ahol felszolgálóként dolgoztam - hangzott az interjúban. A nyilatkozó rövid rábapordányi kitérő után megint visszatért előző munkahelyére. Mint vállalkozó, kollégájával 1993-ban debütáltak, ugyanis ekkortól bérelték ki a rábaszentmihályi Kert vendéglőt. Az időszakosan, jobbára csak nyári hónapokban nyitva tartó vendéglátóegység működtetésével párhuzamosan kezdték el építeni a rábapordányi Horváth vendéglőt. A cégvezetők nem lehettek biztosak a sikerben, sőt mi több, kicsit merész ötletnek tűnt a hitel nélküli, családi összefogással létesült vendéglátóegység nyitása, hiszen akkor még a szembe soron is működött egy presszó. A tulajdonos nem híve a kölcsönnek, amit röviden így kommentált: nem tartozom senkinek. A fejlődés sem állt meg, mert időközben beépítették a régi teraszt, majd a közel 150 fő befogadására alkalmas étteremmel folytatták a beruházást. A családi és a nagyobb közösségi rendezvények mellett azért nem foglalkoznak a’la carte étkeztetéssel, mert a tulajdonos szerint hiányzik a turista a környékről, de szívesen biztosítják a helyet a faluban zajló jelentősebb közösségi eseményekhez.

- A panziónk közel négy éve készült szintén önerőből, mivel annak idején nem nagyon voltak pályázati lehetőségek - fogalmazott Horváth Ottó, majd hozzátette:  nem alakult ki a Rábaközben a falusi turizmus. A vendéglős nincs egyedül azzal a véleményével, hogy először talán Csornának, mint városnak kellene lépnie valamit ebben az ügyben, akkor talán a kisebb településeknek is könnyebb lenne. Ha Csornán kinyitna a termálfürdő, a környékbeliek is jobban számíthatnának az átutazókra. Ezek ismeretében nem furcsa, hogy a rábapordányi panzió vendégköre főképp az erre járó ismerősökből, a környéken dolgozó ingázókból, valamint a vadásztársaságok tagjaiból tevődik össze.  Olyan már előfordult, hogy a véletlenül erre vetődő kerékpáros csoport megszállt náluk, de meglehetősen ritka az ilyen eset. A panzióban hat szoba üzemel - melyből 4 háromágyas és 2 kétágyas -, ahol tizenhat személy elszállásolásáról tudnak gondoskodni. Minden egyes szobához   vizesblokk is tartozik, valamint tévével felszereltek a helyiségek, az étkezést pedig saját éttermükben  biztosítják.
Horváth Ottó nyilatkozatából kiderült, hogy három vendéglátóipari egység működik Rábapordányban, de nagyrészt nála bonyolódnak azok a rendezvények, melyeken ételt is kínálnak a résztvevőknek. A vállalkozó konyhája jelenleg felújítás alatt áll, ami azt jelenti, hogy a vendégek színvonalasabb kiszolgálása érdekében új gépeket üzemelnek be. A vendéglős a falusi turizmus gyengeségeire visszatérve megjegyezte: kevés az olyan tényező, ami az utazót legalább három-négy napra idekötné, nincs a környéken lovarda, a horgászási lehetőség minimális. Horváth Ottó mindezektől függetlenül, s bízva a jobb időkben, folyamatosan fejleszti vállalkozását.