Százhuszonhét hátasló, tizenegy fogat és több mint százötven jelmezes vett részt az első alkalommal megrendezett farsangi lovas fesztiválon, mely nemcsak a rábaközieket mozgatta meg: az ország különböző pontjáról érkeztek lovasok, hogy részt vegyenek a téltemető kavalkádon.
Az I. Rábaközi Farsangi Lovas Karnevál már az induláskor túlszárnyalta a szervezők minden elképzelését. A Tamási Lovas Egyesület tagjai időt és pénzt nem sajnálva dolgoztak azon, hogy minden a helyén legyen.
– Ez a rendezvény már most túlnőtt bennünket, mert nemcsak Csorna és annak tágabb környezete, a Rábaköz lovasait mozdította meg, hanem az ország több pontjáról jelezték, hogy szeretnének részt venni a karneválon – mesélte Boda István. A szervező a látványos farsangi felvonulást elindító ötletelésbe is beavatta a Rábaközi Televízió nézőit.
Tavaly május elsején rendeztek egy nagy sikerű lovas-és sportnapot Rábatamásiban, aminek zárópontja volt a Honfoglalás című lovas színházi előadás. Az akkori polgármesterrel, Spiteller Lászlóval beszélgettek arról, hogy jó lenne szorosabbra fűzni az egykori falusi közösségeket, de ahhoz fel kellene éleszteni a térségre jellemző hagyományokat. Arra a következtetésre jutottak, hogy olyan témát kellene adni az embereknek, amely feltehetően sokakat érdekel. Így került szóba a Kocsis József farádi lovassal folytatott beszélgetés során, hogy rendezzenek lovas farsangi karnevált. Boda István azzal toldotta meg a felvetést, ha lúd, hát legyen kövér, vagyis próbáljanak meg legalább száz lovast meghívni a rendezvényre. Igazi lovas ünneppé vált ez a Gyertyaszentelő Boldogasszony előtti szombat – tette hozzá a nyilatkozó.
– Felkerestük az önkormányzatokat és mindenhol pozitívan álltak az ötlet megvalósításához. Rábatamásiban kezdődött a rendezvény, ahol külön öltözősátor állt a rendelkezésre a hölgyeknek és az uraknak, hogy megfelelő körülmények közt tudják magukra ölteni a jelmezeket. A menetoszlop Rábatamásiból Farádra indult, ahol a tekézőnél köszöntötte a polgármester a lovasokat. Farádon szó szerint meleg fogadtatásban volt része a lovasoknak, mert Szalai Zoltán üdvözlő beszéde után a tekéző tulajdonosa forró itallal kínálta a vendégeket. Csornán a Pántlika Néptáncegyüttes tánccsoportjával bővült ki a menet, a „boszorkánytáncot pedig a rábatamási gyerekek adták elő, majd felsorakoztak a jelmezesek, ami után megindult a negyven fős néptánccsoport. Az edzőpályához érve a városvezetés köszöntötte a menetet – mesélte Boda István.
Innen a jobaházi focipályához haladt tovább a menet, ahol szintén a polgármester fogadta a vendégeket, akik barátságos fogadtatásban részesültek a focisták közreműködésének köszönhetően.
Végezetül a lovasok visszaérkeztek a kiinduló pontra, vagyis Rábatamásiba. A helyi vendéglő előtt a bogyoszlói Rábaköz Néptáncegyüttes műsorára került sor.
A jelmezes menet elvonult a rábatamási sportpályára, ahol az emelvényről figyelte őket a zsűri. A polgármesteri köszöntőt követően kezdődött a kolbásztöltő verseny elbírálása. Rugli Béla szanyi zenész gondoskodott a vendégsereg szórakoztatásáról.
Boda István levonta az I. Rábaközi Farsangi Lovas Karnevál tanulságait: A magyarokról gyakorta azt mondják, hogy segítőkészek a bajban, de nem képesek összefogni, ha mulatozásról van szó. Erre a Rábaköz népe rácáfolt.
– Szeretnék köszönetet mondani a Csornai Rendőrkapitányságnak. A rendőrök rendkívül kulturáltan kezelték és biztosították a néha széthúzó, heterogén összetételű lovas menetet. Boda István az alkalomhoz illően zárta televíziós nyilatkozatát: A turul legyen veletek! Jövőre ugyanitt.
A rábatamási óvodában szeretetteljes légkört alakítottak ki a gyerekeknek, ugyanakkor komoly nevelőmunkát végeznek a kicsik érdekében.
A kapuvári katolikus iskola elsősei is túl vannak az előkészítő időszakon, az őszi szünet óta pedig matematikából és magyarból is veszik sorra az előírt tananyagot.
Képzeljük el, hogy hivatalos ügyeinket bárhol, bármikor intézhetjük – legyen az egy kávézó terasza, egy vidéki vonatút, vagy akár az otthoni kanapénk.
A Beledi Evangélikus Gyülekezetnél a jól tanuló és a szociálisan rászoruló, valamint az egyházban aktívan tevékenykedő, „hitüket gyakorló” gyerekeket támogatják az alapítványon keresztül.
November végén megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a csornai jégpálya. Advent első vasárnapján ünneplőbe öltözött a város és kigyúltak a település káprázatos fényei.
November végén kigyúlt az első adventi gyertya fénye Kapuváron a Fő téren, ahol több százan ünnepeltek karácsonyi hangulatban.