– A múzeumok nem műtárgy temetők, nem az emlékezés holt terei, vagyis okkal és céllal mutatjuk be örökségünket. Olyan közösséget szeretnénk építeni, amely tiszteli, ismeri és megérti őseit, és hasonlóan tiszteli azokat is, akik kicsit távolabb élnek tőlünk – fogalmazott a Vándor székely című kiállítás megnyitóján Szalayné Galambosi Tímea, a csornai muzeális intézmény igazgatója.
Az Árkosi Tájmúzeum válogatott anyagából Vándor székely címmel nyílt utazókiállítás a csornai muzeális intézményben.
Az ünnepélyes megnyitó alkalmával Szalayné Galambosi Tímea történelmi visszatekintésében a következő kérdésekre kereste a választ: – Kik a székelyek? Miért vándorolnak? Saját hagyományaik szerint Csaba királyfi népe, a székelyek a hunok leszármazottai. Az 5. század első harmadában félelmetes forgószélként tűntek fel a Római Birodalom határvidékén a sztyeppéről jött lovas nomádok, akik aranyat és otthont reméltek maguknak és meghódított népeiknek. Különös nyelven beszéltek és mai szemmel nézve furcsa szokásaik voltak, mégis hamar egymásra találtak és a közhiedelemmel ellentétben nem Róma ellen, hanem szövetségeseik harcoltak évtizedeken át a birodalom egyben tartásáért. Így volt ez addig, míg új király született Hunniában: Attila, aki kétfrontos háborúba bonyolódott Bizánc és Nyugat-Róma között. Az intézményvezető ezt követően a hun király utódairól beszélt, majd így folytatta:
– Vitathatjuk, élt-e valóban Csaba vezér, ám nem tesszük, mert a múzeum őrzi és befogadja a hagyományokat és tiszteletben tartja a hitet.
Az utazókiállításokat szervező, Árkoson született Bálint Zoltán először asztalosnak tanult, majd különböző kétkezi munkákat végzett és önszorgalomból tanult a népfőiskolán. Nem lett hivatalosan muzeológus, mégis pontosan azt teszi, amit egy muzeológusnak kell – hangsúlyozta Szalayné Galambosi Tímea, hozzátéve: – A kiállítást megtekintve megismerhetjük Székelyföld életét, mindennapjait, ünnepeit, álmait. Szeretnénk, ha a kiállítás üzenetét minél többen megértenék.
– Csorna város polgármestereként örömmel fogadtam el a felkérést, hogy múzeumunk új időszaki kiállítását megnyissam. Felemelő az a tudat, hogy a kultúra helyi szentélyében a magyarság egy különös történetű és sorsú csoportjának emlékeit szemléltethetjük és bármennyire is távolinak tűnik mindez, kicsit mégis a magunkénak érezhetjük – fogalmazott dr. Bónáné dr. Németh Katalin. Csorna vezetője arra biztatta a jelenlévőket, hogy ismerjék meg Székelyföldet a múzeum új kiállításán keresztül is.
Beküldés dátuma: 2017. 02. 10.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.