Import helyett magyar hagyma kerüljön a boltokba

Családi János a zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó rábaközi gazdák jelenlegi helyzetét elemezte, de azt is elmondta, hogy milyen jövő várható az ágazatban. Arra kell számítani, hogy néhány előírás tovább szigorodik a következő hétéves uniós ciklusban.

A 2021-től 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus meghatározó lehet a mezőgazdasági termelés szempontjából, ezért már most szeretnének felkészülni az elkövetkezendő évek feladataira. Az előzetes információk szerint az Európai Unió még nagyobb figyelmet szentel a környezetvédelemre.
– Most is elég keményen megkövetelik a gazdáktól a környezetbarát eljárásokat. Többek közt korlátozzák a növényvédő szerek használatát, a tápanyag utánpótlás mennyiségét, ráadásul a nagyobb gazdálkodóknál a zöldítést is előírják – fogalmazott a Hanság-Fertőmenti TÉSZ elnöke. – Lesz olyan terület, ahova nem lehet kultúrnövényt vetni, hanem kaszálónak kell használni – magyarázta.
Jelenleg is zajlik az egyeztetés a magyar kormány és a gazdák közt, mert nem árt tisztázni azt a mindkét fél számára elfogadható szintet, amelyet hazánk képviselhetne az európai uniós tárgyalásokon. A Csornán működő Hanság-Fertőmenti TÉSZ termelői révén valamennyi döntésben érdekelt. A szövetkezet tagjai elsősorban zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, de legtöbben az almára és a hagymára rendezkedtek be. Utóbbit a rábaközi és a Fertőd környéki települések termelői állítják elő, az almáról pedig nemcsak nálunk, hanem a Vas megyei szövetkezeti tagok is gondoskodnak.

Egészségünk megőrzése érdekében egyre több zöldségre és gyümölcsre van szükségünk, ezért érdemes minél korábban rászoktatni a fiatalokat.
– Meg kell keresni azokat a zöldségeket, amelyeket a gyerekek szívesen elfogyasztanak – reagált Családi János. A vásárlóknak azt javasolja, hogy nézzenek utána a bolti áru származási helyének. Amennyiben a hazait választják, nemcsak egészségesen étkeznek, hanem forintjaikkal a magyarországi termelőket is támogatják.
A Hanság-Fertőmenti TÉSZ részt vesz az iskolai gyümölcs programban, ami azt jelenti, hogy a megye összes állami iskolájába ők szállítják a friss gyümölcsöt és gyümölcslevet. Az elnök abban bízik, hogy ezáltal hozzájárulnak az egészséges életmódra való neveléshez.
A Hanság-Fertőmenti TÉSZ almájából exportra is jut, és a gyümölcsből évente 4000 tonnát, hagymaféléből pedig 1500 tonnát forgalmaznak. A gyökérzöldségek, paprikaféleségek kisebb mennyiségben állnak a rendelkezésre.
Minden év őszén almavásárt tartanak Csornán, Kapuváron és Téten, de van olyan esztendő, amikor tavasszal is megszervezik a kedvezményes árusítást.
Az ízletes gyümölcs megtalálható a magyar kiskereskedelmi üzletláncok boltjaiban. Több termelő sárgarépája vagy paprikája a környékbeli zöldségesekhez kerül, legnagyobb felvásárlójuk azonban a Győr mellett is található áruházlánc.

Néhány évvel ezelőtt alakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hagyma munkacsoportja. A Családi János által irányított országos szervezet szeretné, ha még több hazai fogyasztó élne a magyar hagyma előnyeivel. Programjukat a kormánnyal együttműködve kívánják végrehajtani. Eltökélt céljuk, hogy a Magyarországon termesztett hagyma ne csak januárig, hanem egész éven át kapható legyen az üzletekben.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara TÉSZ alosztálya januári ülésén bízta meg a vezetői feladatokkal Családi Jánost, ami személy szerint nemcsak neki, hanem az általa elnökölt szövetkezetnek, illetve Csornának, de talán még megyének is elismerést jelent.