Ismerkedés Erdély nevezetességeivel

Híres olasz építészek segítségével évszázadokon át készült a reneszánsz egyik központjaként ismertté vált nagyváradi vár. A megyei jogú város egyes negyedeit az itt ragadt itáliai mesterek nevével jegyezték fel. A nagyváradi városháza 50 méter magas tornyát egy év alatt építették fel, melynek órája több mint száz éve működik.A hatalmas könyvtárral működő „felicis civitas”, vagyis boldog városban tevékenykedett Janus Pannonius, aki a 15. században csillagvizsgálót állított fel a várban, ami akkoriban nagy ritkaságnak számított. A mohácsi vész után a település Erdély legfontosabb védvára lett, ezért még nagyobb hangsúlyt kapott az építmény. A 18. századi nagy építkezéseknek köszönhetően elkészült az új székesegyház  a több mint 100 esztendeig épülő Kanonok-sor, továbbá a Fekete Sas Palota. Az idegenvezető érdekességként említette, hogy 1798-ban játszották az első hivatalos magyar nyelvű színielőadást. A dualizmus korában, 1867-ben Nagyvárad az egyik leghaladóbb szellemiségű település lett, ezért a kultúra városaként is emlegették.
Az utasok már a buszról megtekinthették a több mint 70 méter hosszú, 30 méter széles, 1992-ben bazilikai rangot kapott római katolikus templomot. Erdély legnagyobb barokk stílusú temploma 28 éven át épült, búcsúünnepét pedig augusztus 15-én tartják meg. A legenda szerint ide temették Szent Lászlót, és a róla készült 60 cm magas aranyozott mellszobor híven őrzi az uralkodó arcvonásait. Domborművébe belefoglalták azt a sírjában megtalált csatabárdot, amellyel a harcba indult. A nagyváradi székesegyház főoltárát karrarai márványból faragták, a  feszület pedig teljesen megegyezik a bécsi St. Stephan-dómban elhelyezett „párjával”. A kupolán látható, még sosem restaurált eredeti freskó Krisztus égi viadalát örökítette meg, Storno Ferenc soproni festő alkotásait viszont felújították. A kincstárban őrzik a 44 kilogramm ezüst, és aranyozott drágakövekkel díszítetett Szent László-hermát, valamint koponyacsontjának egy darabját és az ereklyetartót. A három manuálos, 2052 síppal készült nagy barokk orgonát Mária Terézia 1780-ban adományozta a templom felszentelésének alkalmából. A karzat alatt helyzeték el a Nagyváradon született Pázmány Péter, valamint boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök mellszobrát.

A turisták az Erdély kapujaként emlegetett Királyhágón félórás fotószünetet tartottak, mert a környék nemcsak látványában felülmúlhatatlan, hanem történelmileg és kulturálisan is jelentős. Beérkezve Kolozsvárra a kirándulók megtekintették a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületét, ahol történelem, filológia és fizika szakok működnek. Az intézményben összesen 11 karon folyik az oktatás, s majdnem mindegyik külön-külön épületben fogadja a 60 ezer diákot, melyből 25 ezerre tehető a magyarok száma. A séta a Farkas utcai református templomhoz vezetett. Mátyás király hozta be először Kolozsvárra a ferences rendet, és küldte oda János barátot, aki 150 szerzetesével 21 év alatt építette fel és adta át Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós, hosszú szentélyű, hálóboltozatos, későgótikus templomát. Nem sokkal távolabb, a csoport az egyik kis utcán keresztül elérkezett Reményik Sándor költő szülőházához, ahol kis emléktábla őrzi az erdélyi magyar líra nagy alakjának munkásságát. A kolozsvári testvérek, Márton és György 1373-ban formázta meg Sárkányölő Szent György szobrát, mely a prágai Szent Péter térre került, a kolozsvári annak a gipszminta alapján készített egyik másolata, a másik példány pedig Budapesten a Halászbástyánál látható. A Szent Mihály-templom Kolozsvár legjelentősebb építészeti műemléke, valamint Erdély második legnagyobb gótikus temploma, amely a toronnyal együtt eléri a 80 méter magasságot. Az első napra tervezett városlátogató program Mátyás szülőházánál ért véget, mely ma művész